Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 2. szám - Senghor, Léopold Sédar: Kaya-Magan; Tyaroye: versek
Léopold Sédar Senghor Kaya-Magan (dal kora-kísérettel) Kaya-Magan vagyok! Első az elsők előtt. Királya a sötét éjnek, az ezüst éjnek, Királya az üveg éjnek. Legeljetek csak, antilopjaim, bűvölő hangomtól távol figyelő oroszlánoktól védve. Látásotok elragadtat, s tarkává varázsolja a csöndes síkságokat! Itt vagytok hát, virágaim, csillagaim, kik nap mint nap eljöttök vidám lakomámra. Legeljetek bőség-emlőimen, de én, ki vagyok vidámság forrása, én nem eszem. Legeljetek erős férfi-keblemen, legeljétek, mi mellemen csillan, a tejet-adó füvet! És a Nagytéren esténként tizenkétezer csillagot gyújtsatok, És alattvalóimnak tengeri-kígyó-övezte kupából tizenkétezret tűzön melegítsetek nagy-ájtatos alattvalóimnak, bordám borjainak, házam vendégeinek és klienseiknek A kilenc tata gelovárjainak, és a barbár bozótok falvainak Mindazoknak, kik a négy faragott kapun léptek be - Türelmes népeim ünnepi menete! lépteik elvésznek a Történelem homokviharában. Észak fehéreinek, a puha-kék Dél négereinek. És még hadd szóljak Nyugat vörös lakóiról, a Folyó vándorairól! Egyetek és aludjatok, vérem gyermekei, és éljétek mélységes-mély életeteket, És béke néktek, kik már távoztok. Orromon át lélegeztek. E vers mélyrétegében a Wagadu (Wagadugu) fővárost magába foglaló ősi Ghána (Ghanata) víziója rejlik, amely az első, fekete népesség (a szoninkék által) alapított szubszaharai királyságnak számít. Fénykora a 8-11. századra tehető (kb. a mai Szenegál és Mauritánia területén). Arab kútfők a későbbi Malihoz hasonlóan regéket fogalmaztak gazdagságáról. Bár tegyük hozzá, a 3-5. században létezett már egy berberek, vagyis Afrika fehér őslakói által alapított Ghána, azonban ez utóbb nyomtalanul eltűnt a történelemből, írásbeli nyoma későbbről nem létezik. A szoninke Ghána, amelynek túlélése, ma már tudjuk, a 18. századig fennálló Gálám (Szenegál) államban folytatódik, a nyugat-afrikai, mi több, az összes Szaharától délre eső afrikai nép számára a történelmi azonosságtudat igen fontos forrása, (bsz) 30
