Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 11. szám - Podmaniczky Szilárd: Törmelék
Semmi, nem érdekes. Kihozzák még ma? Az órámra néztem, elmúlt éjfél. Hát, mondta a kínai, van egy javaslatom. Mondja! Nincs kedvük itt megenni? Nagyon szép az éttermünk. Gyorsétterem, de nagyon szép. Most festettük. Hangulatos a világítás, nem fogják megbánni. De nekem nyitva legyenek! Fölírtam a címet egy papírra, és beültünk a török diplomata kocsijába. Noémi a hátsó ülésen az ölébe húzta a táskáját, és állig a bundáját. Ahogy elhaladtunk a házunk előtt, mintha húsz év elteltével járnánk erre egy régi török jó barátunk társaságában. Az előtt a ház előtt gurultunk, ahol annyi évet töltöttünk, ahová ezernyi emlék köt ma is, ahol megismerkedtünk török barátunkkal. És a bejáratnál még mindig ott magasodik feketén az a nagy rakás vizes törmelék. 30
