Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 10. szám - Tóth Károly: Egy élet Nagybánya bűvöletében (Thorma János levelezéséről)
Tóth Károly Egy élet Nagybánya bűvöletében Thorma János levelezéséről Vannak könyvek, amelyek olvasását a recenzens önkéntelenül nem az első lapokon, hanem rögtön a névmutatónál kezdi. Miért? Talán azért, mert kutatóként az ember ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy rögtön megtudja, milyen tartalmakra, felbukkanó személyekre, helynevekre lehet a kötet egészében számítani. Én magam is így, ezzel a lelkesedéssel vettem kezembe a Sümegi György és Szakái Aurél által szerkesztett, a kiskunhalasi múzeum és a Halasi Múzeum Alapítvány által közösen kiadott Thorma János-levelezéskötetet, amely a megelőző év kiállításaihoz és katalógusához kapcsolódva dolgozza fel az alföldi város nagy szülöttjének életét. A hosszú évek munkáját dicsérő, példaértékű kiadvány nemcsak megjelenésében, de szerkesz- tettségében, adatgazdagságában is kiváló tudományos teljesítmény. Nem túlzás azt állítani, hogy a közeljövőben megkerülhetetlen forrásgyűjtemény lesz a nagybányai művésztelep történetével foglalkozóknak. Az 1896-ban létrehozott művésztelep egyik alapítója, későbbi vezetője megérdemelte, hogy külön kötetben legyenek összegyűjtve és feldolgozva levelei és írásai. A benne foglalt tartalmak mélységében mutatják be az életmű minden fontos korszakát, és nemcsak egykorú levelek, kordokumentumok bukkannak fel, hanem az elsődleges kortársi recepciónak számító visszaemlékezések is. Sümegi György könyve nem előzmények nélküli, hiszen kapcsolódik a nagybányai művésztelep történetét feldolgozó és bemutató kiadványok sorához. Elsőként a nagybányai művészek levelezéséből történt válogatásra kell utalnunk, amely 1997-ben jelent meg a Mission Art Galéria kiadásában.1 Ebben több Thorma által írott és neki címzett levél lett elsőként publikálva. E kötet természetesen a legnagyobb igyekezet ellenére sem tudta a Thormára vonatkozó adatokat olyan mélységben bemutatni és feltárni, mint jelen kötetünk. Hasonlóan nagy vállalkozás volt a Magyar Nemzeti Galéria 2011-es Ferenczy Károly-kiállítása, amelynek egyik eredménye, hogy az újraírt oeuvre-katalógus mellett megjelent a fennmaradt levelezés teljessége is.2 Ugyan tudjuk, hogy az idők során milyen nagy hiátusok keletkeztek a Ferenczy család és egyes hozzátartozók szándékának és tevékenységének megfelelően a levélanyagban, ez a Thorma Jánossal való intenzív levélváltást valószínűleg nem érintette. Mindezeken túl meg kell említenünk azt is, hogy Sümegi György kutatói pályája során nem Thorma János az első művész, akinek levelezését feldolgozta és kiadta. A XX. század egyik legnagyobb magyar grafikusának, Szalay Lajosnak is ő tette közzé magyar és külföldi kapcsolatait bemutató, szépirodalmi igényű levelezését.3 Az egykorú feljegyzések, a korabeli sajtó és recepció felkutatására mindig nagy hangsúlyt helyező Sümegi épp a Kecskeméti Művésztelep 1919 előtti történetének forrásai feldolgozásakor hozott létre a Thorma-kötethez hasonlóan összetett művet. 1 Válogatás a nagybányai művészek leveleiből 1893-1944. Szerk.: András Edit és Bernáth Mária. Miskolc, MissionArt Galéria, 1997. 2 „Ölel Carolus." Ferenczy Károly levelezése. Szerk.: Boros Judit és Kissné Budai Rita. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2011. 3 „Egyetlen dimenziónk a jelen." Szalay Lajos festő- és rajzolóművész levelezéséből. Szalay Lajos leveleiből összeállította, jegyzetekkel ellátta, a bevezetőt írta: Sümegi György. Budapest, Miskolci Galéria - L'Harmattan, 2009. 107
