Forrás, 2015 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2015 / 10. szám - Tarján Tamás: A Fortunátus balszerencséje (Egy Móricz-dráma színházi sorsáról)
felvállaló heves szenvedélye, Don Juan-szerű életvágya mind benne van az áttért zsidó asszonyimádatában. " Miként foglalható össze röviden az 1525-ben, Budán és Pesten játszódó dráma? Fortunátus Imre nagy vagyonú, gazdasági érdekkörök felett diszponáló pénzember, a végveszélybe sodródott ország egyik vezető politikai tekintélye. Kitért zsidó, aki megke- resztelkedésekor elhagyta (a gettóban hagyta) feleségét, fiait. Mohó bálványozója a női szépségnek, szerelmi kalandjainak, csábításainak se szeri, se száma. A zsidó rokon lányt, Dinát kisgyermekkora óta neki nevelték, ám ő ügyet sem vet a házába minap érkezett, rajongva felkínálkozó ifjú nőre. Fortunátus hosszabb ideje Drághffyné szeretője, aki rejtek- utakon jár pásztorórákra kedvese fényűző, megbabonázó palotájába. A férfi érdeklődése azonban a Drághffy család egy másik, fiatalabb nőtagja, a szűz Benigna felé fordult, és még az emberrablás eszközétől sem visszariadva szeretné őt megkaparintani. Drághffy gyanítva, sőt tudva felszarvazottságát, inkább gőgből, mint féltékenységből, s legfőképp a politikai bosszú és karrier szándékával rajtaütne hűtlen asszonyán és a megvetett zsidó szeretőn. Ez nem sikerül, viszont maga mögött tudva különféle szövetkező nagyúri pártcsoportosulások egyetértését, lecsap Fortunátusra, és valós vagy koholt vádak alapján, majdhogynem rögtönítélő módon kiszabja rá a házi őrizetet, egyben kimondja a máglyahalált. Ezzel a renegát vagyonának birtokába jutna, politikai pozícióit is megszilárdítaná. Drághffy anyja, a szenteskedő leánynevelő Öreg Drághffyné a menye felett ítélkezik. A Mohács előtti kétségbeesett politikai játszma újabb fordulata és a szeretője mellett nem érzelmi, hanem érzéki indíttatásból ügyesen kiálló Drághffyné Fortunátusra nézve megalázó, ugyanakkor eredményes taktikázása (és Fortunátus rengeteg aranya) szükséges ahhoz, hogy a tűzhalál elmaradjon, de az ország közelgő veszte felsejlik. S vesztes maga Fortunátus is: Benignát képtelen megbabonázni, magáévá ragadni. Csalatkoznia kell hódító férfivarázsában. (A drámán kívüli, de Móricz által tudott, az értelmezésben figyelembe vehető tény, hogy Szerencsés Imre hamarosan, közelebbről nem ismert 1526. nyári időpontban, még a mohácsi csata előtt elhunyt, miután lebonyolította utolsó nagyszabású pénzügyi tranzakcióját, a II. Lajos királynak a török elleni hadi készülődésre nyújtott kölcsönt - 10 000 arany -. Halálos ágyán, tanúk előtt nyilvánította ki az általa úgymond titkon mindig megtartott zsidó vallás kebelébe való visszatérésének szándékát.) Az alábbiakban színháztörténeti eseményeket, a háromfelvonásos történelmi színmű zalaegerszegi próbafolyamatának és premierjének tanulságait vetítjük rá a Fortunátus nem különösebben gazdag, de mint néhány epizódból észleltük, létező és nagy amplitúdójú recepciójára, illetve magára a darabra. Abban az igazolható meggyőződésben, hogy a színházi interpretáció, részint a drámaszöveg plurimedialitásának - az irodalom és a színház körébe is tartozó, kettősen aktív művészi természetének - köszönhetően alkalmanként visszahat az irodalmi elemzéstérre. Tágíthatja annak határait, elmozdíthatja fő hangsúlyait, sőt akár az írói alapmű textuális módosítására is okot adhat, természetesen a szerzői jog, a copyright szabályainak megfelelően. Az 1987. március 26-án (egy estével a színházi világnap előtt, így az ősbemutató tényét is tekintve kettősen ünnepi keretek között) létrejött, két részben adott Fortunátus-premiert Tömöry Péter rendezte. 1943-as születésű, erdélyi gyökerű magyar költő, író, műfordító, rendező, dramaturg. 1978-ban települt át Magyarországra, ezért „asszimilánsnak" tartja magát az anyaországban. Debrecen, Kecskemét és Veszprém színházát követően sikeresen dolgozott az egerszegi társulattal is. 1989-ben ismét országot váltott: a Német Szövetségi Köztársaságba költözött. A legutóbbi két és fél évtizedben főleg Németország színházaiban tevékenykedett, de Magyarországra és Romániába (Erdélybe) is vissza-visszatért. Mivel a Fortunátus formálódásfolyamatába annak idején - részint épp Tömöry híradásai révén - bepillantásom volt, s mert vele baráti munkakapcsolatban álltam már 93