Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 7-8. szám - Jász Attila: Magány, derű, iránytű
Jász Attila Magány, derű, iránytű Füstjelek a Hüperion-szigetekről „Az ember csak közösségben élhet boldogan, de csak a magányban lehet isten." (Hamvas Béla) tenger Aki találkozik egyszer a mediterrán tengerpart bármely részletével, természetesnek veszi, hogy az életét, ami hátravan még, ott szeretné leélni. Nincs ebben semmi különös. így volt ezzel Hamvas Béla is, Jász Attila és Csendes Toll is. Hamvas azonban már az első Hüperion-levélben, annak legelső mondatában bevallja, majd le is számol ezzel az illúzióval. Egészen egyszerűen azt írja a második mondatban: „És most itt vagyok." Mit jelent ez? Nem a tengernél, amire vágyott, amiről olyan gyönyörű, klasszikus és kedvcsináló esszéket írt, hogy az emberi lény azonnal indulni akar. Bedobál egy rövid- meg egy fürdőgatyát, néhány pólót, fogkefét, aztán indulás. CsT is elindult a tengerhez, egészen fiatalon, akkor még észak felé, a remény/telenség jeges tengere felé még (1. Caspar David Friedrich iránymutatását) mielőtt Hamvast olvasott volna. Persze, amúgy is sokáig ellenállt a Hamvas-kultusznak, a nyolcvanas évek közepén mindenki, aki egy kicsit is adott magára, Hamvasról beszélt, és próbálta megtéríteni a másikat a kezében lobogtatott stencilezett gépirattal. CsT ellenálló volt mindig, zavarta e furcsa kultusz, pedig ha beleolvasott volna, azonnal megérti, milyen fontos pillanatokat élhetne át. Az időben. Ugyanis Hamvas azt képzelte, az utókort nem fogja érdekelni, amit csinált. Nem tévedett, de akkor, egy előző évezred végén a szabadság levegőjét árasztották rosszul másolt, javítgatott papírlapjai. És akkor országos figyelem irányult rá. Ami hamar elmúlt természetesen, így önjóslata bevált. Pontosan tudta, mit csinált, és ebből mennyi látszik. Ezzel az aránytalansággal számolt és megbékélt. Az írásról azt írta „időszerűtlen szenvedély". Igaza van, mindig is az volt. Csendes Toll másodszor Hamvas írásai miatt indult el a tengerhez, feleségével, mediterrán irányba, szicíliai végcéllal. Ugyanazt gondolta, mint Hamvas, mint minden normálisan érző emberi lény, ott szeretne majd öreg napjaiban élni. És most itt vagyok, írja laptopjába Csendes Toll Hamvast idézve. „Itt vagyok, ebben a népben... ” — írta még később Hamvas. A feladat adva van, nincs könnyebb út, ahogy Hamvas barátja és szellemtársa, Szabó Lajos fogalmazta meg precízen: „Büntetlenül nem lehet keveset akarni." Hmmmm. szigetek A Hüperion-sziget lakója nagyon magányos. A Hüperion-sziget magányos lakója mégsincs egyedül. Vele vannak mind a múlt szellemei. Szellemiségei. Műveikről egykor listát is készített, mivel az emberi lény már csak ilyen listázós fajta. Száz könyv. CsT szintén nagyon magányos volt egykor a Bakony-szigeten, 72
