Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1. szám - Sándor Iván: A Vanderbilt-yacht hajóorvosa
A kecskeméti nagytemplom előtt is volt egy hasonló sziklakő. Azon is volt egy rongyos ruházatú öregember. Iskolába sietve megállt. Az uzsonnára csomagolt zsíros kenyér felét mindig odaadta neki. Amikor apja, a gyógyszerész úr meglátta, rákiáltott, meg ne lássam, hogy koldusokkal barátkozol. Büszke, parancshoz szokott ember volt az apja. A nagy háborúban főhadnagyként esett el. Anyjuk néhány év múlva kötött új házasságot. Kellermann Feri a bátyjával akkor költözött Budapestre. András, az öccsük az anyjukkal maradt. Üldögélt még a sziklakövön néhány percig. Amikor elindult, az öregember felállt. Meghajolt. Kellermann Feri nyújtotta a kezét. Az öreg kibontotta a papírba csomagolt szivarvéget, a szájába helyezte, de nem kért tüzet. A fedélzeten árnyalakként állt a Kapitány. Mintha csak rá várt volna. Megállt mellette. A közös hallgatásban magát is árnyalaknak érezte. Mindig látom őket táncolni, ha erre járunk, mondta a Kapitány. Békében is, háborúzás idején is. A béke, a háború hozzátartozik az életükhöz. Nem kívánnak változtatni a szokásaikon. Ezt tanulták a szüleiktől, a szüleik a maguk szüleitől. Jön az egyik diktátor, elzavarják, aki elzavarta, abból lesz az új diktátoruk, megszokták, a legjobb, ha táncolnak közben. Mister Vanderbilt kedveli magát. Gondolja, Mister Haig? Mi, tisztek vad hajósok vagyunk, vademberek. Maga tanult, a zenéhez is ért, bizonyára a könyvekben is járatos, jól cseveg. Úgy hallom, a Madame is szeretné, ha sokáig a hajón maradna. És maga, Mister Haig, meddig marad? Még két évem van a nyugdíjamig, addig szól a szerződésem. És utána? A Kapitány nevetett. Kinéztem magamnak egy kis házat a Galapagos-szigeteken. Embert is alig látni ott. Halászásra alkalmas a part menti víz. Az égre mutatott. Hullani kezdtek a csillagok. Bámulták a véget érni nem akaró csillaghullást. A Kapitány utasította Mister Briand-t, a navigációs tisztet, hogy tájékozódjon. A legnagyobb csillagvizsgáló intézetek közleményei szerint negyedmillió csillag hullott le egy óra alatt. Drága Zsókám! Mintha egy történetet írnék, regényt, amelyben valakinek a történetét írom, de az a valaki én vagyok. Elképzelem, hogy miközben olvasod, arra gondolsz, hogy nem is a levelemet olvasod, hanem egy regényt. Reggel óta újra Miamiban vagyunk. Különböző hatóságok emberei mászkálnak a hajón. Egyelőre nem lehet partra szállni, illetve lehet, de nem Miamiban, hanem a közelében lévő kis szigeten, Fisher Eiland a neve, akkora, mint a Margitsziget. A hatósági emberek rengeteg ívet töltenek ki. Mindegyiken két felelős aláírásnak kell lenni. Az egyik az Alva tulajdonosáé, a másik a hajóorvosé. Háromféle esküt is le kellett tenni. Amikor magunkra maradtunk, Mister Vanderbilt meg6
