Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 5. szám - Simoncsics Péter: Emlékezés egy „intézményre”

megjelent a szellemtudományokban, így a nyelvészetben is Noam Chomsky 1957-ben történt föllépésével (Syntactic Structures). A szellem világa is lassan visszatért a régi kerékvágásba: hazatért sok Amerikába menekült tudós, nyelvész, antropológus, vallás- történész, etnográfus, feltöltekezve amerikai kollégáik gyakorlatias, Európából addig nem látszó eszméivel, pl. Claude Lévi-Strauss (1908-2009).

Már a világháborúra való készülődés, legnagyobb mértékben a nácizmus, de még előtte a véres polgárháború árán az Orosz Birodalom helyére lépő Szovjetunió is pusztító hatással volt a tudomány (és művészet) más területei mellett - a társadalmi életről és gazdaságról nem beszélve - a nyelvészetre is, és átformálta az európai nyelvészet térképét, minek következtében a modem nyelvészet egykor oly fontos szerepet játszó központjai és iskolái, illetve ezek vezető személyiségei, mint a kazanyi, pétervári, drezdai, müncheni, berlini, bécsi és prágai a világháború előtt, alatt, sőt után emigráltak, és tevékenységüket áttették Amerikába. Ez azt jelentette, hogy Európa a nyelvészetben (is) elvesztette a XX. század első harmadában még meglevő vezető szerepét. A keleti despo- tizmus II. világháború utáni térhódítása és berendezkedése Közép- és Kelet-Európábán az orosz polgárháború „késleltetett" folytatásának is tekinthető, aminek következtében a magát még a közel eső európai iskoláktól (Bécs, Prága) is távol tartó magyar nyelvészet a háború után még inkább elszigetelődött a mainstream nyugati nyelvészettől. A háború után a programadó nemzedék legjelentősebb tagjai emigráltak, mint Thienemann Tivadar (1890-1985), vagy külföldi kiküldetésükből haza sem tértek, mint Lotz János (1913-1973), de a magányos óriás, a fonológus-fonetikus Laziczius Gyula (1896-1957) a helyén maradt, hiába várva haza szovjet hadifogságba esett, majd a fogolytáborban meghalt fiát, miközben nemzedékének és az utána következő nemzedéknek ígéretes tagjai (1. alább a „destruktív nyelvészkor" tagjait) visszavonultak „csigaházukba" vagy korán meghaltak, mielőtt pályájuk beteljesedett volna, mint a szamojédista Györke József (1906-1946), vagy a határon túl fejtették ki - rövid idő után megszakadt (megszakított) - tevékenységüket, mint a bécsi és prágai nyelvészeti iskolával közvetlen kapcsolatot tartó és Laziczius nyomában járó, tragikus sorsú szlovákiai fonológus-nyelvjáráskutató Arany A. László (1909-1967). Az európai nyelvészet trendjeivel szinkronban lévő, a Bécsben működő Trubeckojjal és a Brnóban tanító Roman Jakobsonnal barátságot ápoló Laziczius Gyulát aljas módon „kinyírták", ugyanúgy, ahogy a debreceni pedagógiaprofesszor és a társas lélektani alapon álló nyelvfilozófus Karácsony Sándort (1891-1952) is, ekképpen a modern európai szellemű nyelvészet képviselete éppen Szépe György egyetemi évei alatt úgyszólván megszűnt Magyarországon.6

Szépe Györgyöt lelki alkatának köszönhető szerencséje - szinte mindenki elfogadta: a tudósvilág becsülte nyílt eszét, viszonyulni tudását, a nomenklatúra kádereinek paranoid gyanakvását pedig közvetlen modorával sikerült lefegyvereznie -, továbbá otthonról hozott nyelvtudása segítette ahhoz, hogy a 60-as évek elején bekerüljön azok közé a kevesek közé, akiket az MTA és a Ford-alapítvány egyezménye alapján hosszabb amerikai tanulmányútra „érdemesnek" talált az MTA személyzeti apparátusa. (Még egy totalitárius rendszer sem nélkülözheti teljességgel a hozzáértést: analfabéták nem képesek „hieroglifákat" fejteni, márpedig a XX. századi nyelvészet gyakorlati hasznát a modem kori hieroglifák, a különféle „kódok" megfejtése jelenti és igazolja.) Az akkor

6 Ez nem jelentette azt, hogy az európai trendeket jól ismerő nyelvészek nem maradtak volna az országban, de ha a helyükön, egyetemi vagy akadémiai pozícióban megmaradtak is - jelzésképpen csak két név: Gáldi László (1910-1974) és Telegdi Zsigmond (1909-1994) -, visszahúzódtak szakmai „csigaházukba", nem állt módjukban iskolát teremteni, mozgalom indítására érthető okoknál fogva nem vállalkoztak.

102