Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 5. szám - Fontos korszak, felnőtté tett
Isterhez, majd a Kalligramhoz, Reményi József Tamás pedig a Krónika Novához, hovatovább a Tiszatáj könyvkiadójához, majd a Palatínushoz, s most éppen a Gondolathoz köt. Azaz szerkesztő-függő vagyok. Az a félszáz szépirodalmi kötet pedig, amelyet fölemlegetsz, nem sokkal több húsznál, mert több két, három kiadás változatát is képezi. A szakmunkáimmal különböző a helyzet, az egyetemi lét megköveteli a publikációt, a kutatást, az innovációt, ezek többsége gyorsan elavul, a tudomány természete miatt.- 1972-ben érettségizel, felvesznek Szegedre, vége az albérlet paradicsomi életének. Újabb átmenet. Ugyanebben az évben fellépés a Magyar Néphadseregben. A legmeredekebb átmenet. Nem lehetett megúszni? Az én környezetem rettegett a katonaságtól. Mindent elkövettünk, hónapok idegosztályon, a szülők orvos ismerőseinek bevetése. Minden volt. Porcbetegségek, süketség, ez remekül működött az alkalmatlanság megszerzéséhez, csontlágyulás, pszichés gondok, ami persze veszélyes, mert az ember nem szerezhetett jogosítványt. Hová vonultál? Milyen körülmények között, mennyire beletörődve a megváltoztathatatlanba?- Nem szívesen beszélek róla. Különös, beilleszthetetlen, para-időszak. Maga a pokol.- De a katonakorra szánhatunk némi időt?- Most az egyszer...- Hová vonultál? Milyen körülmények közé? Lentiről csak szörnyűségeket hallottunk a maga idején.- Hódmezővásárhely. SzPG-lövész, egy négyes rajban. Zalán Tibor, Mányoki Endre, Kisbali László, Tüske László, Duró Győző és az egyetemi évfolyamom valamennyi fiúja. Regényt írok, amelyet elégetnek, s felajánlják, hogy ne bibliai témát szövegesít- sek, hanem Lenin életét. Dócon kint felejtenek az éleslövészeten, emiatt nem megyek hegyi lövészetre. Elkezdek kopaszodni. Félidőtől egy alezredestől megkapom a fia civil ruháit, vasárnaponként civilben járom a várost. Találkozom Till Aran szobrásznővel, és a műtermében annyi Kohán-festménnyel, amennyit nézni is alig bírt a szemem. Till Aran feszületé akkor már IV. Pál pápa dolgozószobájában van. Mészöly Miklós, Dosztojevszkij, Ottlik Géza. Az első Baka-vers a Tiszatájban. Kiderül számomra, hogy a természettudománnyal foglalkozók jobban vonzódnak a művészetekhez, irodalomhoz, mint a bölcsészek a természettudományokhoz. Talán ennyi elég.- Megértem, de kronológiai szempontból, a megváltozott alkotói helyzetből mégis meghatározó tizenegy hónap, ha a Paradicsomban töltőd, akkor azért, ha a Pokolban, azért, nem? Csak hoztál magaddal valamit, arról nem beszélve, hogy Zalánnal, Mányokival a körletben. Mi volt ezzel a regénnyel? Ki égette el, miért? És miért nem Leninről írtál regényt?- Az. a regény egy határidőnaplóba íródott, napról napra, napló és fikció keveréke volt, egy szigetlakéról, aki lehetséges történeteket talál ki magának, más-más szereplőkkel, helyzetekkel, csupán azért, hogy megtapasztalja önmaga sokféle kiterjedési lehetőségét. Egy srác, amúgy évfolyamtársam, elcsente a kéziratot, elolvasta, majd a tanuló vaskályhájában elégette. Furcsa, balos és messianisztikus figura volt, filozófiai tételek megvalósítását látta önmagában, jogot formált arra, hogy ami, szerinte, nem e világra való, azt elpusztítsa. Dzsuksz - maradjon feloldatlan a neve - aztán kimaradt az egyetemről s öngyilkos lett. Másrészt erről a regényről az elöljáróim is tudomást szereztek, ki tudja hogyan, úgyhogy a kultúrtiszt időnként továbbképzésben részesített. A Lenin-életrajz elől pedig a már említett alezredes menekített el, valójában a hétvégét elzárta előlem, ne írással, hanem hódmezővásárhelyi lófrálásokkal töltsem 44
