Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 5. szám - Fontos korszak, felnőtté tett

amúgy az általad kárhoztatott nagy zabálások, mulatságok azt sugallják, hogy abban a kis fényre visszacsavart életben is, amely ott volt/van - és 45 előtt éppen úgy, mint a hidegháborúban, vagy a rendszerváltás után -, igenis él vágyakozás a napsütéses éden, vagy annak bármiféle pótléka után. És a nincstelenségben nem különbözött/különbözik a telepi cigány, a kisfalusi nép vagy bárki hozzánk térő otthontalan, csak annak a mértékében, hogy aztán ez a metrumkülönbség megadja számukra az egymást taszigálás táncritmusát. S természetesen a jelenség ikertestvére az, hogy a magyar társadalom, és az azt képviselő politika, jelenleg is lemond a népessége legalább 20-30 százalékáról.- Nem értem, hogy kerülnek a Nyírségbe tótok? Nagyobb test, tényezőszerű nemzetiség a Duna és az Ipoly mentén éltek, és Békésben. A kalandozó szórvány szórványa ez a néhány szlovák család?- Anyám tót, medgyesegyházai, azaz Békés megyei. Apám monostorpályi, bár a Partiumból származik a család. Az unokanéném családja az egyetlen tót eredetű család Monostorpályiban, mindaddig, míg anyám nem kerül oda.- Ja-ja, értem. Azt hiszem, az vitt félre, amikor mondtad, hogy a falud le-ovátyolózta- evátyolózta a tótokat, de ezek szerint ti a medgyesegyházi anyai származással nem lógtatok ki a közösségből.- Medgyesegyháza tizenkilencedik század végi tót falu. Ott én csupán iskolai szünetekben éltem. Monostorpályi a felnevelő falvam. S itt a gúnyt, ha használták is, csak alkalmanként. De ez megtörtént a Gécziekkel is, akik ugyan nem messziről, a határon túli romániai Diósjenőről jöttek, pl. a dédpapa Nagyiétára, onnan meg tovább. Nagyapa kuzmicskovács. Szóval hiába is volt évszázadokra visszamenő emlékezetű a családunk, s a partiumi-erdélyi Géczi család jól körbehatárolható ugyanis, a nevünk ismeretlen a faluban, és nem ismerték az eredeti jelentését, nem tudták, hogy a Gergyely keresztnév, s nemegyszer legeciztek minket. Csak úgy, barátságosan. Te el tudod képzelni, miket érzett ilyenkor egy gyermek.- Mit csinál a „kuzmicskovács", soha nem hallottam.- Patkoló, azaz a falusi közösség igényeit elvégző, mindenes kovács, szerszámokat élesít, ácsszögeket, kampókat kalapál, sarokvasakat készít az egyedi méretű kapukhoz, kereket abroncsoz és patkolja a jószágokat. Szóval falusi iparos, aki egyben paraszt. Éppen jól összeillettek a nagymamával, aki Debrecenből kijött Turóczi lány, amúgy varrónő.- Ez tájszó, nem ismerhetek minden tájszót. Viszont egy kovács a faluban az ősközösségi társadalom óta rang, a patkolókovács főleg, a hierarchia fölső harmada. Amíg a falunak igénye volt a munkájukra.- Nagypapára akként emlékezem, amikor már nem dolgozik. A kovácsműhely az udvaron raktárrá lett. A Géczi család a faluban három kovácsot is adott.- Elmúlt egy nap, ott tartunk, hogy tizennégy éves vagy, Debrecen, Tóth Árpád Gimnázium, biológia-kémia tagozat, albérlet. A felnőtté válás alapstációja, a kézre álló környezet megteremtése, térképvázlatok az ismeretlen vidékről. Kötelező futamok. De honnan, milyen inspirációból érkezik az irodalom? Nem a biológia-kémia tagozatosok jellemzője, hogy Ady-összessel a hónuk alatt grasszálnak a promenádon. Hol a fordulópont? Egy véletlen író-olvasó találkozó élő költővel, egy minden előzetes tervet borító nőnemű irodalomtanár, rácsodálkozás egy regényre, versre?

41