Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 5. szám - Hász Róbert: Mire a bárdok megérkeznek

Olyan régóta nem hallottam más szájából elhangzani a nevemet, hogy egy röpke pillanatra úgy tűnik, mintha nem is rólam lenne szó. Errefelé én csak nagyúr vagyok.- És mi újság a Birodalomban? - kérdezem.- Uralkodónk bölcs kormányzása jóléttel és boldogsággal árasztja el népét szerte az országban - feleli készségesen. Majd mosolyogva folytatja: - Azért persze mindig akad egy kis lázongás itt-ott, hogy ne legyen unalmas az életünk.- Errefelé szerencsére béke honol. Mihozzánk különben is lassan jutnak el a hírek, s azok sem túl megbízhatóak. Elég távoli provincia.- A legtávolabbi, ha engem kérdez. És nem veszélytelen az út idáig.- Akkor sem volt az, amikor én jöttem ide.- Az jó régen volt már, ugye, helytartó úr?- Harminc éve lassan.

Ajkával elismerően csücsörít, mintha füttyenteni szeretne, de meggondolja magát.- Nem sok helytartó marad meg ennyi ideig állomáshelyén.- Nem tudhatom. Nem ismerek másokat.- Önnek mi a titka?- Lenne titkom? Ha csak az nem, hogy békeszerető ember vagyok.- Nem hiányzik a Főváros? A Birodalom szíve? A pezsgő élet, a politika, a civilizáció?- Ott szolgálom az Uralkodót, ahova a kötelesség szólít - felelem.- Kényelmes élete lenne odahaza, szép nyugdíj várna magára.

Szeretnék belelátni a fejébe. De ahhoz szekercére lenne szükségem. A lehető legszerényebb mosolyommal mondom:- Talán már ahhoz is öreg vagyok, hogy hazatérjek.

Hátrafordul, poharával int Szálamnak, hogy kérne még sörbetet. Nincs tisztában vele, viselkedése mennyire modortalan, errefelé illetlenség a házigazda szolgáját utasítgatni.- Két évvel ezelőtt a Gyarmati Hadsereg elindított ide egy követet - mondja.- Valóban? S mi történt vele?- Ezek szerint nem ért célba?- Feltételezem, ez költői kérdés. Nem tartom valószínűnek, hogy egy követ a városunkban elkerülte volna figyelmemet. De ahogy ön is megjegyezte, nem veszélytelen az út idáig.

Végre nem engem bámul. Tekintetét körbehordozza a termen.- Szeretném megismerni a várost - közli velem.- Semmi akadálya. Holnap elkísérem.- Nem venném a lelkemre, hogy miattam fáradjon. Feltalálom magam.- Ahogy óhajtja.

Kardja útban van az asztal alatt, igazgatja.- Nyugodtan lecsatolhatja a fegyverét, százados. Ez nyugalmas vidék, itt nincsenek ellenségei.- Úgy tapasztaltam, hogy a hódítókat sehol sem szívlelik - feleli fanyarul.

24