Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 4. szám - Gyáni Gábor: „A városban ma mindenki arról beszél…”: Háborús hétköznapok egy napló tükrében
kasokat, holnap a munkások a burzsoákat, az értelmiséget egyik fél sem veszi komolyan, nekik valahova csatlakozniok kell, egyedül, „amíg értelmiségiek vagyunk, nem számítunk". Ami a gondolkodást illeti, „az artikulált gondolkodás mindig individualista. Csak a mitikus vagy misztikus gondolkodásnak vannak konkrét gyökerei a kollektivitásban." Egyelőre - ömlik a szóáradat - mindent elönt a szex, minden oldalról fenyeget a biológia, nem érvényesül a szellem primátusa, a tisztánlátásé, a gondolkodásé, a szellemi technikáé, nemzedéke szexuális neuraszténiások nemzedéke, maga a szerelem is a megismerés eszköze, a házasság a megtisztulásé. Viszont baljós érzései vannak, nemzedéke, feláldozott nemzedék, olyan eszméért kell harcolnia, amelyben nem hisz, az események sodorják őket, amíg eljön a forradalom.50 Hogy milyen is lesz ez a forradalom nem derül ki. Annál inkább kiderül, hogy mi a halál: abszolútum, konkrét egzisztencia, örök élet, győzelem, extázis.51 Ezt a halálkultuszt Eliade is művelte. Alapjában nemzedékével együtt a tapasztalati megismerés híve volt. Egyik alakja ki is mondja, nem érdekli, mit csinálnak a kommunisták, a társadalmat tapasztalatai alapján ítéli meg. De maga a főhős mondja ki, a tapasztalat is csak ópium, mert az élet állandó bomlás.52 A főhős öngyilkosságával Eliade megölte magában azt a férfit, aki két nőhöz kötődött, ezt is bomlásként élte át, és megnősült. Felesége - Nina Mare§ - lelkes légionárius lett. O lassabban követte. Cikkeiben, esszéiben vitalista. Fasizmusának leglelkesebb leleplezője úgy vélte, hogy az 1920-as évek és az 1930-as évek Eliadéjának nézetei között „inkább csak/okozati különbség van, mintsem természeti". Eszméinek természete tehát azonos.53 A leleplezés óriási felháborodást váltott ki román értelmiségi körökben.54 A vitacikkek sorozatának inkább Eliade fasizmusának a rehabilitálása lett a végeredménye, mintsem e fasizmus természetrajzának pontosabb feltérképezése. Ezt sémákban nehéz is megragadni. A maga dialektikájában kellene látni, amennyire lehet, konkrétan leírni az indulati nekilendüléseket és megtorpanásokat. Láttuk, amire befejezte nemzedéki tézisregényét, megtorpant. Nacionalizmusa viszont lassan vitte a Mozgalom felé, amelynek szívó hatása egyre jobban érvényesülhetett, részben a kormányzati politika, részben pedig a náci Németország tömegvonzása miatt. Eliade 1934-35-ben írt Huligánok című regényében azonban még alaktalanul kavarognak majdani legionarizmusának elemei - és még azok kritikája is. Szó van absztrakt szenvedélyekről, önmegismerésről, tapasztalat útján való megismerésről, kollektív halálról, forradalomról, a halál megvilágosító lehetőségéről, a középszerűség fojtogató mivoltáról, a végső valóságról, kollektivizmusról és individualizmusról, önmegvalósító alkotásról és félrecsúszásról. A huligán tapasztalat nem más, mint az ember hite saját biológiájában A tapasztalati valóság azonban az értelmiségi nyomor, az agresszivitás, az önmegvalósítás pedig csak a szexualitás. A huligán fogalma azonban még az új emberét is magában foglalja - legalábbis az egyik párbeszédben. Az egyik hős pedig valamiféle beatitudót érez a kegyetlenségben. A regényen túli valóságban ez az absztraktnak tűnő kijelentés a légionárius harcos elszántságában ölt testet. A másik hős pedig ilyesmit mond ki: „Vulgaritásodtól 50 Eliade: intoarcere din rai, 185-186., 259., 287., 289. 51 Eliade: intoarcere din rai, 221., 232., 265., 299. 52 Eliade: intoarcere din rai, 138., 266. 53 Laignel-Lavastine: Cioran, Eliade, Ionesco, 84. 54 http://ro.wikipedia.org/wiki/Alexandra_Laignel-Lavastine; http://www.revista22.ro/cioran- eliade-ionescu-uitarea-fascismului-de-alexandra-laignellavastine-123.html; http://filme-carti.ro/ carti/cioran-eliade-ionesco-uitarea-fascismului-de-alexandra-laignel-lavastine-i-430/; http://www. revista22.ro/o-carte-despre-cioran-eliade-ionesco-100.html; http://convorbiri-literare.dntis.ro/ PAPUCnov3.html; http://www.romlit.ro/ionesco_dup_ionesco; http://www.romlit.ro/istoria_ca_ proces_politic; http://www.revista22.ro/portretul-artistului-ca-delincvent-politic-i-103.html 71
