Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 4. szám - Gyáni Gábor: „A városban ma mindenki arról beszél…”: Háborús hétköznapok egy napló tükrében
undorom, attól a bolond vágytól, hogy csak azért keveredsz az emberek közé, hogy belevesszél közéjük, hogy uraljad őket..." Ez a kijelentés annak az értelmiségi vágynak felel meg, hogy a tömegben feloldódva, annak elitjét alkossa. A következő regényhősi kifakadás egyértelmű célzás: „Az országnak szüksége van rám. Mindent a hazámért!" Ez egyértelmű igényt juttat kifejezésre, aki így beszél, az a „Mindent a Hazáért" pártban találhatja majd meg a helyét- a prózai valóban.55 Cioran dekódolta regény az üzenetét, pontosabban továbbgondolta azt, ami a regényben történt és elhangzott, és levonta a következtetést. Eliade hőseinek megfelelőit Dosztojevszkij Ördögökjének hőseiben találta meg. A regényben szereplő nemzedéket azért találta nagyon románnak, mert „egyetlen szellemi konfliktus sem vezet tetthez, és ezáltal a szellemi dráma nem integrálódik az életbe." Más szóval: csak fecsegnek és nem cselekszenek. „Ha máshol a hősiességet az határozza meg, hogy szembeszállnak a világgal, nálunk a hősiességnek nincs más értelme, mint ellenállás a félrecsúszásnak. Undorodom azoktól, akiket legyőzött a sors." Ez az ő életstratégiája, amit másoknak javasolt: „A legnagyobb hősiesség - úgy tűnik nekem- a történelem elfogadása. "56 Más szóval: csatlakozás a Vasgárdához. Eliade meg is tette. És ezt részben a kommunizmus veszélyével legitimálta. Műveinek, cikkeinek kommunista kritikusai viszont az ő apolitikus megnyilatkozásait is gyávaságnak nyilvánították, kispolgári megnyilvánulásnak, őt magát fasisztának, amikor még nem volt az57 - mindez kommunista győzelem esetén a megsemmisítés lehetőségét foglalta magába, és erősítette Eliade elszántságát. A szelleminek nevezett politikai mozgalomba való beolvadás a sokat- kvázi-programként - emlegetett autenticitás másik arca. Ez „tette lehetővé meg, hogy önmagunk maradjunk" - írta 1970-ben egy női hódolójának, hozzátéve: „Innen a szerelem (mint megismerési eszköz) jelentősége és a szexualitásé (mint az egyetlen kapcsolatnak az Élettel, mely kapcsolattal egy »intellektuel« rendelkezik.)"58 A Vasgárda vonzása fokozatosan érvényesült. 1933-ban már a hatóságok tudják, hogy Mircea Eliade is megnézte a Zöld Ház építését.59 Imponált neki a Kapitány habitusa, Mota „kereszténysége", Marin tréfás kedélye. Még nem nevezte meg őket cikkeiben. De az az ifjúsági „politikai vezető", aki arról beszélt, hogy küldetése „Románia megbékítése Istennel", az maga Codreanu.60 És kissé rejtélyesen hangzik, hogy ez a megbékélés „az emberi értékek örök hierarchiájának megtalálása", ugyanakkor értékek felborítása a spiritualitás elsőbbségének jegyében és alkotás, szellemi alkotás mellett civil és állami formák alkotása.61 Úgy tűnik, ha jól megnézzük a korabeli fotókat, Carmen Sylvára is elment az építőtáborba.62 Aztán 1936 szeptemberében eltűnődött azon, hogy mivel a nagyváradi pályaudvaron a hordárok magyarul beszélnek, és a pályaudvar olyan, mint 1916-ban, magyar, talán „főnökeink" megvárják, amíg összeomlik, és aztán újat építenek, „reméljük, románt", addig is jó lenne, ha a nemzetközi vonatok menetrendjét úgy kellene összeállítani, hogy nappal ne is álljanak ott meg, csak éjjel, rövid időre.63 A magyarok még a Bukarestben sikert aratott 55 Mircea Eliade: Huliganii. Buc. 1992. 182., 288., 317., 339. 56 Emil Cioran: Mircea Eliade $i dezamdgirile sale. Pagini literare, 1936. 1. sz. 49-51. 57 Turcanu: Mircea Eliade, 307-308.; „Dosarele" Eliade. I. Szerk. Mircea Handoca. Buc., 1998.133-144.; Gligor: Mircea Eliade, 112-113. 58 Mircea Eliade: Europa, Asia, America...I. Buc. 1999. 59. 59 MID, 10/1933. 58. 60 Claudio Mutti: Les plumes de l'Archange. Chalon-sur-Saőne. 1993. 86. 61 M. Eliade: Popor ßrä misiune?!... Vremea, 1935. dec. 1. 416. sz 62 Mi$carea legionarü in texte $i imagini. Buc. [é.n.] = http://www.fgmanu.rO/Carti/2/capitol_toate 63 Mircea Eliade: Profetism románesc. II. Buc. 1990.164. 72
