Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 4. szám - Patak Márta: Madrid, Imre és Matyi

Patak Márta Madrid, Imre és Matyi Matyi a hét év alatt levélben részletesen beszámolt nekem mindenről, ami Madridban történt vele, én ezt persze Anna előtt végig titokban tartottam. 1 Matyi első éjszakája nyugtalanul telik Madridban. Nem tudja, hány óra lehet, csak azt látja, hogy Imre alszik mellette, az otthon alvó nyugalmával, aki, ha jó alvó, álmában el is felejti, hogy valami nem a megszokott rendben zajlik körü­lötte, a levegője is más a lakásnak, mert rajta kívül még valaki alszik a szobában. Matyi fülel, az éjszaka hangjait fürkészi, az utcáról lárma hallatszik fel, szó­rakozni induló fiatalok, közben az a palánkdöngéshez hasonló, ismétlődő dörej, úgy hangzik, mintha valahol messzebb lőgyakorlatot tartanának. A palánkdön- gés egy idő után abbamarad, füle lassan hozzászokik az autósuhogáshoz meg a tülköléshez, viszonylag hamar ki tudja szűrni a közvetlen közeléből származó zajokat. Először azt képzeli, rádióamatőr lakik a szomszéd lakásban, amerikai kollégájával váltanak üzenetet, és a rádiójelek csipogását hallja. Aztán hogy a rendőrség helymeghatározót épített be a falon túlra, hogy követni tudja a bujkáló terroristák mozgását. Nem teljesen nyugodt, még Imre közelségében sem, hiány­zik az a biztonságérzet, ami ismeretlen lakásban csak néhány nap után jöhet, mikor már beazonosítjuk az éjszaka hangjait. Az utcát se ismeri még. Nem tudja, hogy a házuk ajtajával szemközt az a szürke ablakos, alagsori kirakat évek óta porosodó telefonalkatrészekkel, lemez­játszótűkkel, diódákkal, fura kis kábelekkel, nyomtatott áramkörökkel van tele­zsúfolva, és lenn az üzletben két huszonéves, raszta külsejű srác árul minden elképzelhető kütyüt, valaha forgalomba került műszaki eszközökhöz használatos pótalkatrészeket. Mellettük a patikával vetélkedő tisztaságú hentesbolt, melyben a fehér köpenyes hentes meg a felesége sose hagyja úgy elmenni a vásárlót, hogy meg ne kínálná valamivel. Ha mást nem is, legalább egy hajszál vékonyra vágott sonkaszeletet fogadj el étvágyhozónak az ebéd előtt! Kicsit lejjebb, pár háznyira, az Ultramarinos feliratú, hajdanán a tengerentúlról származó portékát ámló, nevéhez híven a hagyományait is híven őrző vegyes­kereskedés, melyben a legjobb minőségű chilei kagylókonzervtől az argentinok és uruguayiak által oly nagyon kedvelt tejkészítmény, a barnás színű, nem túl sűrű, ám annál édesebb dulce de leche is kapható, amivel hiába igyekszik, sosem fog megbarátkozni. Aztán az alsó sarkon a trafik, a mosolygós arcú, járáshibás trafikossal, aki a járványos gyermekbénulások idején született, mikor még nem ismerték a Sabin-cseppeket, amúgy meg arról híres a környéken, hogy a legrit­Részlet A test mindent tud. Egy befejezetlen portré története című regényből 4

Next

/
Thumbnails
Contents