Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 3. szám - NEGYVENÖT ÉVES A FORRÁS - Kurcz Ádám István: Gion Nándor temetői

tonák még nem jöttek vissza című regénnyel kapcsolatban68 például hadd jegyezzem meg itt egy újabb felvetésemet - hátha az egyik támogatja a másikat hogy tudniillik a címben is szereplő csúf kárókatonák csak úgy fogadhatók el a boldogság visszavárt madaraiként, ha elképzelhetőnek tartjuk, hogy másféle katonákra kell gondolni. Az pedig valószínűleg még inkább ilyenféle mederbe tereli asszociációinkat, ha tudjuk, hogy ugyanebben a regényben csak a daru, „a magyarság egyik megbecsült ősi vadmadara''69 még a kárókatonáknál is elérhetetlenebb, még reménytelenebbül visszavágyott madár. így utalhat az előbbi madár gyakori emlegetése az időben közelebbi, a több személyes emlékkel könnyebben felidézhető negyvenes évekbeli „kis" magyar világra; míg az utóbbié arra a korszakra, amikor még darutollat viseltek a kalapjukon az urak meg a legények: tehát még az első háború előtti békeidőkre, illetve az utánuk való vágyakozásra.

Visszautalva Foucault negyedik tézisére, Gion temetői tehát nemcsak abból a szempontból heterotópiák, hogy csupán évente egy-két alkalommal, például halottak napja környékén népesülnek be élőkkel, (mint például a szintén időszakosan üzemelő vásárterek vagy a Gion tetralógiájában olyan fontos helyszínként szereplő Kálvária), hanem azért is, mert komoly idő- és értékszembesítő funkcióval bírnak. „A majdnem élet találkozik itt a folyamatos elmúlással.''70 Ezek a temetők tehát folyton és „örökké" emlékeztethetik az itt maradottakat, de nemcsak személyekre, hanem egész - kiirtott vagy elüldözött - közösségekre is, akik már többféle értelemben is „odaát" vannak, sőt még akár korszakokra vagy eszmékre is, amelyeket máshol, máshogy emlegetni sem szabad.

A temetők viszont legtöbbször nem lidérces, hátborzongató helyként jelennek meg a művekben, mint a Gionnál gyakori gyermeki nézőpont alapján is várnánk, hanem a legkülönfélébb tevékenységekre alkalmas, otthonos térként. A hagyományos és megszokott temetői tevékenységek mellett lehet itt játszani, kincset el- és kiásni, macskát kínozni, virágot szedni, íődözni, illetve csak keresztülhaladni rajta, ha úgy könnyebb az eljutás valahová.71 A sírkertek tehát Gion műveiben természetes módon tűnnek fel mint köznapi történések helyszínei, illetve fontos szerepük van nagyon sok elbeszélés terének tagolásában72, illetve a helyszínek tájolásában.73 (Külön tanulmányt érdemelne, hogy a nem kimondottan vallásos Gionnál a temetők mellett a mindenkori templomok is milyen fontos, szinte állandó igazodási pontot jelentenek a művek térszerkezetében. A templomok központi helyzete és orientációs funkciója Gion realizmusához nagyon is illően ezeknek az épületeknek a települések földrajzi szerkezetében általában központi elhelyezkedésére is utal, de ezen túl nyilván a közösség identitásában, lelki-szellemi orientációjában betöltött meghatározó szerepére is.)

68 Uő: 1977. A kárókatonák még nem jöttek vissza = É/III. 165-253.

69 Gunda Béla 1977. daru szócikk = Magyar néprajzi lexikon, I. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 555.

70 Gerold László 2011. Utószó = É/IV. 707.

71 „Általában a folyó és a temetőfal között húzódó gáton mentünk az iskolába, meg erre jöttünk hazafelé is, mert ez volt a legrövidebb út." Gion Nándor 1982. Sortűz egy fekete bivalyért = É/III. 265.

72 „A Keglovics utca csak egy sor házból állt. A másik oldalon rozsdás drótkerítés húzódott; amögött volt a temető: szétmálló fóldkupacok meg kőkeresztek, ahová még nem értek a sírok, ott krumplifóldek voltak. A temető mögött kásás, kis folyó lapított, amely nyáron nagyon keskenyre zsugorodott, és tele volt zöld hínárral." Gion Nándor 1966. Keresztvivő a Keglovics utcából = E/IV. 40.

73 „a temetők mögül a Zöld utcaiak válaszolgattak, ők is vidám lövöldözéssel ünnepelték a karácsony éjszakáját" Uő: 1973. Virágos katona = Latroknak is játszott. 2 regény, Budapest, Magvető Kiadó, 1982. 128.; „A temető mögül, a kanyargó, kis folyó felől ilyenkor kellemes, hűvös levegő áramlott a Keglovics utcába Í...J A szoba egyetlen ablaka a temetőre nézett" Uő: 1971. Ezen az oldalon = É/IV. 120.

113