Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 3. szám - NEGYVENÖT ÉVES A FORRÁS - Kurcz Ádám István: Gion Nándor temetői

róluk a havat, hogy láthatóak legyenek.53 Sőt, a sírkövek a nyelvben olykor még azonosítva is lesznek az elhunytakkal. A sírkődöntés történetében ezt olvassuk: „A Beck Ervint sokkal nehezebb lesz ledönteni - mondta Kiss Kurányi. - Vigyük mégis a Giziké Schladtot. "54

Ahogy a fejfa vagy a sírkő egy személyre vagy egy családra emlékeztet, úgy a temető egy egész közösségnek állíthat emléket. Rendkívül erőteljesen jelenik meg Gion műveiben az az elszánt küzdelem, amelyet a kihalás szélén álló kisebbségi közösségek utolsóként megmaradt tagjai folytatnak azért, hogy fenntartsák a sírkerteket mint eltűnt közösségeik utolsó közösségi tereit, hogy ily módon biztosítsák legalább a közösség emlékének továbbélését.55 Más tárgyi emlékük ugyanis talán már nincs is, mint a temető: „a félhülye Sebestyén gyerek" például hiába próbált meg még egy fényképet szerezni Giziké Schladtról, az csak egyetlenegy példányban, a sírján volt megtalálható - amíg össze nem zúzták.56

A zsidó temetőt őrző Korniss Flóra és a német sírkertet gondozó Krebs Rézi közösségeik emlékének - mint az azokat képviselő élő személyek - talán az utolsó életben tartói. Velük együtt a sírkőfaragó orosz katonaszökevény Dimitrij és a fejfakészítő magyarok az emlékezet fizikai munkásaiként jelennek meg Gionnál. Hozzájuk hasonlóan a megemlékezés, és ezáltal a közösségi identitás nagyon fontos lelki-szellemi munkásai természetesen a siratást végző öregek, illetve a temetési szertartást általában vezető egyházi személyek és kántoraik.57 A hivatásos lelki vezetőkéhez hasonló szerepbe kerülhetnek viszont világiak is. Ilyenek a fentebb említett regényekben szereplő „beugró" búcsúztatók; sőt volt, hogy maga az író58 vagy regénybeli alteregója, M. H. J. került ebbe a helyzetbe.59 Idetartozik még a temetéseken szomorú Ady-verseket szavaló „Lírikusok bandája" nevezetű fegyenc- kórus a Börtönről álmodom mostanában című regényben60, és az elvetélt költő, Hugyik Mihály is, aki verses halottbúcsúztatók írásában kamatoztatta csekély költői talentumát.61

Gionnál többféle elveszett értéket is megillet a végtisztesség. Nemcsak ember, hanem némely állat, sőt kivételes esetben elvontabb dolog is méltó lesz rá, hogy rituálisan megemlékezzenek róla. A Sortűz egy fekete bivalyért című regénynek már a címe is a szeretett

53 „[az unokám'születésnapján] játszottam a gyerekekkel, délután pedig letisztítottuk a havat a német temetőben a Krebs család sírboltjáról és a Schankok kriptájáról." Gion Nándor 2002. Aranyat talált = E/I. 791.

54 im. 61.

55 „A német temetőben egy német asszony gondozta a sírokat. Őt nem gyűjtötték be a felszabadítók, mert ügyes magyar férje volt, aki összebarátkozott az új hatalommal, a német rokonok azonban gyűjtőtáborba kerültek, és nagyon úgy nézett ki, hogy éhen halnak ott, mielőtt elküldenék őket Németországba. [...] A zsidó temetőben egy fekete ruhás, sovány asszony járkált mindennap. Haláltáborból jött vissza, azt hiszem, ő volt az utolsó őshonos zsidó kis szülővárosomban, sírrablóktól őrizte a temetőt. Fekete ruhájában feltűnő jelenség volt a fehér márvány sírkövek között." Gion Nándor 2002 e. A nőkről = É/V. 44-45.

56 Uő: 1971. Ezen az oldalon = É/IV. 142-143.

57 „meghalt a német tanító [...] Valaki még aznap elment Verbászra, elhozta onnan az evangélikus lelkészt, és másnap eltemették." Uő: 1973. Virágos katona = Latroknak is játszott, 4 regény, Budapest, Magvető Kiadó, 1982. 123.

58 „A temetőben öt vagy hat szombatista pap fogadott, rendkívül udvariasak voltak, megkérdezték, hogy mikor és hol akarok beszélni, azt mondtam, hogy elsőként akarok szólni a halottas ház előtt. Természetesen beleegyeztek, én elmondtam a beszédemet, pontosabban felolvastam, így nem figyelhettem meg, hogy bárki is meghatódott volna. Ezután jöttek a szombatista lelkészek. Én magyarul beszéltem, ők felváltva magyarul és szerbhorvátul. Két nyelven söpörtek le a porondról. Hosszabban, szenvedélyesebben és politikai utalásokkal beszéltek. És a szombatista énekkar egyházi dalokat énekelt." Gion Nándor 1993 e. Rádiós világ = É/V. 53-54.

59 Uő: 1994. Izsakhár = É/D. 548.

60 Uő: 1990. Börtönről álmodom mostanában = E/II. 252.

61 „Hugyik Mihály rengeteg verset írt, és mindegyiket elénekelte a temetőben, sokan sírtak és sokan megállapították, hogy Hugyik Mihály jó kántor és jó költő." Uő: 1994. Mint a felszabadítók = É/IV. 410.

111