Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 3. szám - NEGYVENÖT ÉVES A FORRÁS - Füzi László: Az idő keresése

érdeklődnek a régebbi időszakok iránt, ha egyáltalán érdeklődnek irántuk. El sem tudják képzelni, hogy az élet a politikán innen és túl is létezett és létezik, noha az alapkérdései a legtöbb időszakban azonosak voltak és a korábbiakkal azonosak ma is. A politikának az akkori életre gyakorolt hatásával már akkor is tisztában volt. Ezerkilencszáznyolcvankettő novemberének egyik éjszakáján, a nyolcvan- éves Illyés Gyulát köszöntő Fészek-klubbeli est után fejtegette Bíró Zoltánnak, hogy képzésük annyira egyhangú volt, ennek kapcsán a marxizmusra gondolt, természetesen inkább csak arra, amit akkor marxizmusnak neveztek, hogy még a rendszert is csak a rendszer által megteremtett ideológia jegyében tudják támadni. A rendszerváltás időszakában divatos kérdés volt, ki mit veszített azzal, hogy a Kádár-rendszerben élte az életét. Akkor ő nem válaszolt erre a mások nyomán magának feltett kérdésre, pedig készen állt a válaszra. A felkészültségüket veszítették, a szélesebb alapozottságú tudást, az uta­zásokat, a világ megismerését, s az egyetem után az időt a gondolkodásra, a kutatásra. Nem vigasztalja, s nem is örül annak, hogy a mai fiatalok sem kapják meg azt a képzést, amelyet más fiatalok a világ más pontján talán még megkapnak. A mai magyar egyetem tömegekkel foglalkozik, így a fiatalok a képzésnek azt a szemé­lyességét is elveszítik, amit ők még átélhettek az egyetemen. Visszatér az eredeti kérdéshez, milyen volt az élet egy nemzedékkel előbb, a szocializmus időszakában Magyarországon. Válaszát a véletlenül meglátott filmbevágások is megerősítik. Szürkébb, egy­hangúbb, mint ma, mondja. Mintha minden történés a mesterségesen kialakított felszín alatt történt volna meg. Egy akkori fiatal mégis jobban érezhette a társadalomhoz való kapcsolódását, mint egy mai fiatal. A felszín volt szürke és monoton, mondja, de az akkori életnek is megvolt a maga gazdagsága. 52. Azt gondolta, hogy az olvasás által a világ megismerhető és megérthető lesz. Azzal is tisztában volt, hogy abban a mainál zártabb világban az olvasás, egy-egy adat megszerzése, egy történéssor megismerése valójában a történést jelentette a számára. S nem csak az ő számára. Az a leszűkített világ, amelyikben akkor éltek, a szükségszerű határok figye­lembevételével valóban megismerhetőnek és megérthetőnek mutatta magát, ám amikor a megélt világuk kinyílt a nagyobb világ felé, kiderült, hogy tudásuk körülhatárolt tudás, s felolvad abban az információtengerben, amelyet a világ folyamatosan, már akkor is napról napra termelt. 83

Next

/
Thumbnails
Contents