Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 3. szám - NEGYVENÖT ÉVES A FORRÁS - Kötter Tamás: Csináld úgy, mint Depardieu
- Egyszerűen fantasztikus a tűzgyorsasága - lelkendezik Barna, aztán kinyitja a dossziét és megkérdi: - Akarsz beszélni a szakvéleményről? Gyorsan magamhoz térek, felpattanok, és már az ajtóból szólok vissza: - Talán majd később. Most vissza kell hívnom néhány embert.- Nem gondoltad meg magad? - próbálkozom ismét a feleségemnél. Csütörtök este van, tíz óra. Az ágyban fekszünk, Abris már alszik. Végigveszekedtük az elmúlt négy napot. Ildi, bár évek óta egy családi ház miatt rágja a fülemet, most ahányszor szóba hozom Kővágóörsöt, kijelenti, hogy nem hajlandó Budapestről elköltözni. Később, a szóváltásaink során, a következőket tudom meg a házasságunkról és saját magamról: nem figyelek rá eléggé, teljesen magára maradt a gyerekkel. Úgy élek velük, mint egy előkelő idegen, aki nem hajlandó részt venni a mindennapokban. Tudja, hogy utálom a szüleit (ez spéciéi igaz, ismerem el magamban). Nincs ideje önmagára, mert feláldozza az életét a családunkért. Nem töltünk elég időt kettesben, és még azt se vettem észre, hogy két hónapja új frizurát csináltatott magának, amit rögtön meg is mutat. Kicsit kócos ugyan a haja a fekvéstől, de el kell ismernem, hogy tényleg máshogy áll, mint korábban. Azt hiszem, frufruja van, és a színe is világosabb. És végül, hogy fél éve nem feküdtünk le egymással.- Nem - feleli, és a másik oldalára fordul. De rövid idő múlva, némi mocorgás után, újra megszólal: - Ha nem hagyod abba ezt a csobánci hülyeséget, akkor tényleg elválok tőled.- Kővágóörs - csikorgatom a fogamat.- Tessék?- Mindegy - motyogom, majd mással próbálkozom: - Mindenki jön, nemcsak Viktor, hanem Barna, Karcsi, Gábor és Gyuri is.- Óriási, akkor már csak te maradsz itt, így biztos, hogy te leszel az osztályvezető - vágja rá.- Izabel is jön és Karcsi felesége is - dobom be a csalit.- Izabel és Mariann! Azt kötve hiszem, ma beszéltem velük - közli velem diadalittasan rövid, de annál félelmetesebben hangzó, hisztérikus nevetés után.- Aha — sóhajtom, aztán magamra húzom a takarót. Nem akarok tovább veszekedni. Titokban még mindig reménykedem, hogy meg tudom győzni a feleségemet. * * *- Mi az, hogy nincs kész! - üvölti Viktor, aztán lassan, tagoltan, minden egyes szót külön hangsúlyozva még egyszer elismétli: - Mi az, hogy nincs kész? Péntek reggel, kilenc óra. Valamennyien szemlesütve ülünk, nem merünk Viktorra nézni. Ő folytatja: - Szerintetek ez ingyen van? - és megvillantja a Rolexét, az egyiket a hat karórája közül. Kizárólag munkában hordja. Hétvégén TAG Heuer Carrerát, vacsorához, színházba Raymond Weilt, buliba Breitlinget, nyaralásra Hublotot visel. Az Omegát, amelyet hétvégén kapott tőlünk a születésnapjára, még nem tudom, mikor fogja hordani, mivel erről még nem beszéltünk. - Vagy ez ingyen van? - dobja az A8-as kulcsát az asztalra. - Szerintetek 48