Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 2. szám - Füzi László: Az idő keresése
A rendszer egyébként is nehezen támadhatóvá tette magát azzal, hogy a haladás gondolatának képviseletét lefoglalta a maga számára. A Hatvani Dánielnek adott interjújában beszélt erről Zám Tibor is: „A közöny ... a hanyatlásnak nemcsak az oka, hanem a szociográfia válságtünete is. Mutatja, hogy a gazdasági, közigazgatási, művelődési és egyéb, de főleg politikai intézményrendszerek fejlődésüknek a jelenlegi szakaszában nem hasznosítják a változó valóságból érkező jelzéseket annyira, amennyire lehetséges és szükséges volna. Márpedig az irodalmi szociográfia politikai értékének devalválódása a műfaj létjogosultságát teszi kérdésessé. Senkit ne tévesszen meg, hogy némely szociográfiákat nagy példányszámban és kétszer is kiadnak. ... Egyfajta sajátos szolgáltatást végzünk, amely se túlbecsülendő, se le nem becsülendő; az elhibázott tettek kritizálása volna a kész tények elé állított ember szerepébe kényszerítve, igazi dolgunk a forrongásban lévő állapotok elemzése, vagyis a döntések tökéletesítésén való munkálkodás lenne - ez a cselekvő részvétel, ami elődeink példája, a nép és a nemzet boldogulásáért belénk oltott féltés és felelősség kötelezne bennünket."* A magába zárkózó politika egyre inkább elzárkózott a szociográfia leírásainak hasznosításától, a szociográfus viszont nem hivatkozhatott már önmaga előtt sem a „társadalmi megbízásra", ezzel elvesztette azt a hátteret, amely nélkül az ilyen jellegű munkát végezni nem lehet. Az így keletkező feszültségek befolyásolták a Forrás történetét is. * Élet és alkotás, Hatvani Dániel beszélgetése Zám Tiborral, in: Zám Tibor: Tények és indulatok, Magvető, 1987, 44-49. 24. Említett emlékezésében Hatvani Dániel sorra vette a Forrás körének a politikával való ütközéseit. Ezerkilenszázhetvenhatban megakadályozták, hogy Sántha György Naphívás című verseskötete, immáron a költő halála után az időközben útjára indított Forrás-könyvek sorozatában jelenhessen meg, arra hivatkozva tették ezt, hogy Sántha György nem volt híve a szocializmusnak, s hogy Jakabszálláson kisebb birtoka volt. Az előkészített kötet végül a Katona József Társaság kiadásában jelent meg. Ezerkilencszázhetvennyolcban a lap erotikus összeállítása váltott ki vitákat, később is így volt ez, úgy tűnik, a prüdéria az akkori hatalmi berendezkedés sajátossága volt. Akkor is mosolygott azon, hogy valamivel rendszere összeomlása előtt Kádár János a soron következő üzemi látogatása során a Habselyem Kötöttárugyárat látogatta meg, s megtekintett egy nőifehérnemű- bemutatót. Az előbb említetteknél voltak és lesznek nagyobb ütközetek is. 25. Említette már, ezerkilencszázhetvenkilenc augusztusában jelent meg Hatvani Dániel interjúja Végh Antallal, ebben az interjúban Végh Antal nemzeti tragédiának és történelmünk egyetlen győztes forradalmának nevezte ötvenhatot. Ennek 77
