Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 2. szám - Füzi László: Az idő keresése
az interjúnak a közléséért a minisztérium írásbeli figyelmeztetésben részesítette Hatvani Dánielt. Itt érdemes egy pillanatra megállni. Végh Antal vélekedése akkor már nem számított egyedülállónak, többen gondolták úgy, hogy a szocializmus táborán belüli külön út, meglehet, hogy csak a legvidámabb barakk kifejezés megfelelője volt ez, ezerkilencszázötvenhattól veszi az eredetét. írt már róla, az egri Fő utcán Lőkös Istvánnal beszélgetett Végh Antal állításáról, Lőkös István teljes mértékben igazat adott Végh Antalnak. Miközben egy-egy mondat lavinákat indíthatott el, megjelent az időszak egyik legtávlatosabb összeállítása, az 1979 májusában Lakiteleken Haza és nemzeti önismeret címmel Lezsák Sándor által szervezett tanácskozás anyagának közlése. Ezen a tanácskozáson valóban az időszak legfontosabb kérdései kerültek napirendre. Lakiteleken mondta Illyés Gyula: „...mindezt fölénnyel, humorral nézzétek! Nem ok nélkül nevezték a sorskérdéssel foglalkozókat búsmagyaroknak. Volt okuk búsulni. Ne búsmagyarokként hajoljanak össze mégsem azok a négy-öt magyar összehajlók. Ne sóhajtozó miért is-ekre. Ady nem ezt akarta, nem hasztalan könnycsórgatást. A ti első leckétek az, hogy emelt fő és mosoly. Sőt, kellő humor. Rögtön fölényre, jókedvre hangoló, még ha ez a humor az akasztófahumor is. Mert az sem mindegy, hogy a kivégzőosztag elé milyen lelkülettel áll ki az ember. A nemzet műhelyébe léptek és - éltesse isten a tisztes ipart."* A tanácskozás légköre, a fölvetett témák, s nem utolsósorban a helyszín a rendszer- váltás irányába mutattak előre, az Illyés által megkövetelt humor azonban, ezt mi már megélt tapasztalatként mondhatjuk, s a magasabb célokra való tekintés azonban kimaradt a rendszerváltás folyamatából. * Illyés Gyula: Lehet még nemzedék?, Forrás, 1979. 9.123. 26. A Forrás számára később is ütközések következtek, ezerkilencszáznyolcvan februárjában, az ötvenéves Csoóri Sándort köszöntő összeállításban jelentették meg Csoóri Egy nomád értelmiségi című esszéjét. Az esszé a politikai pluralizmus irányába mutatott. Az elkészült szám nem kerülhetett ki a nyomdából, az írást a számból pengével vágták ki, helyére új írás került, Hatvani Dániel pedig pártfegyelmit kapott. Csoóri Sándor írása ezt követően gépelt változatokban vagy „stencilezve" terjedt az országban. Említette már, hogy ő az Egerbe látogató Görömbei András segítségével olvashatta az írást, s akkor főképpen a hírek, hírmorzsák összegyűjtésével kapcsolatos bekezdése ragadt meg a gondolkodásában. A Forrás számára a fentiek után jöttek a szociográfiák miatti számonkérések. Akkor, amikor a laphoz került, éppen egy kisebb botrány után voltak. A Forrás 1982. szeptemberi számában Németh László folyóiratának, a Tanúnak az évfordulójára emlékeztek, ötven éve jelent meg ennek a szerzője által egyedül írt folyóiratnak az első száma. A szerkesztők úgy gondolták, hogy a Forráshoz hasonmásban csatolják az ötven évvel korábban megjelent Tanu-számot. 78
