Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 2. szám - Füzi László: Az idő keresése
Az idézettek csupán néhány elemét jelzik az itthonról irigykedve figyelt fogyasztó társadalomnak, annak ugyancsak fontos jellemzője volt a megnövekedett szabad idő, a megszerezhető személyautók hatalmas kínálata, az utazási lehetőségek bővülése, illetve az óriási árukínálat minden területen. Mégsem véletlenül idézte a hűtőszekrényekkel kapcsolatos mondatot, emlékeztetni szeretett volna vele arra, hogy a hatvanas évek Magyarországán vita folyt a fridzsider-szocializmusról, azaz arról, hogy a szocializmus összeegyeztethető-e a hűtőszekrények világával. Az első szabadon ünnepelhető, munkaszünetté vált március 15-én, már a rendszerváltás folyamatában, pedig felháborodott visszhang kísérte a maguknak Bécsből hűtőszekrényt behozok valóságos konvoját. A jóléti társadalom a magyar társadalom számára minta, elérendő cél volt, ez a minta legalább annyira meghatározta a rendszerváltást, mint amennyire a demokratikus célkitűzések szerepet játszottak abban. Ezért meglepődve olvassa a történészek megjegyzéseit arról, hogy a fogyasztói társadalom már a hetvenes évektől számos sebtől vérzett, ő maga ennek a társadalmi modellnek a sérülékenységét csak a 2008-as válság kirobbanása után figyelte meg. Most Tomka Béla megjegyzését idézi: „Az 1970-es évek közepétől a nyugateurópai országokban növekvő bírálatok érték a jóléti államot, sőt annak válságáról indult széles körben diskurzus." Tomka Béla ennek kapcsán megjegyzi: „Összességében a válság és a jóléti állam leépítésének gyakori emlegetése, s bizonyos jóléti juttatások megszüntetése vagy feltételeinek szigorítása ellenére a jóléti állam intézményesült és konszolidálódott Európa nyugati és déli régióiban az elmúlt évtizedek során. "** * Tony Judt: A háború után, Európa története 1945 óta, fordította: Komáromy Rudolf, Budapest, 2007, I. 465., 467. ** Tomka Béla: Európa társadalomtörténete a 20. században, Osiris Kiadó, 2009, 515., 517. 4. Emlékei szerint a hetvenes évek végén egri iskolájában már volt fénymásoló. Pár fontosnak gondolt írást, ha senki nem volt a gépteremben, Bibó, Szűcs Jenő írásai jutnak az eszébe, lemásolt magának, vagy éppen másoknak. Azóta is meggyőződése, hogy a rendszerváltás nem történt volna meg a fénymásolók nélkül, számítógépekről, mobiltelefonokról akkor nálunk még szó sem esett. Azt, hogy a modern információs eszközök miképpen alakítják majd át a társadalmat, akkor még nem sejtette. Ma azt tudja erről, hogy miközben már a legalapvetőbb társadalmi viszonyulások is megváltoztak, az átalakulásnak még mindig csak a kezdetén vagyunk. Ma már őt is az információs társadalom eszközei veszik körül, a gondot számára leginkább a használatuk jelenti, nem ismeri őket annyira, amennyire ismernie kellene őket. A fenti ajtónyitás-kifejezéssel az információs világ térnyerésének szabadságára is gondolt, még akkor is, ha a nyolcvanas évek végén erről a világról még talán nem is tudott. Tíz-tizenöt-húsz évvel ezelőtt elképzelni sem tudta volna, hogy levelezését számítógép segítségével végzi, hogy írásait számítógépbe üti be, s a gépből egy másik gépbe küldi el, ahogyan a szerkesztőségbe is így érkeznek az 60
