Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 11. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT HATÁR GYŐZŐ - Nekem egy egész városom van, „akit” szerethetek

lejtő Ybl környezetrendezése miatt vált beépíthetővé. Ezt én elneveztem műemléki környezetegységnek, és felszólítottam a műemlékeseket, hogy bárhol a világon mutassanak még egy ilyet nekem! Ahol az építész nem csak házat tervez, de környezetet is, ahogyan a jelen esetben a 40 méteres szintkülönbséget kezelte. Ybl maga is azon fáradozott, hogy miként lehetne a legjobban kinyitni az ablakot a Dunára, mert onnan a legcsodálatosabb a látvány. Az én felújítási tervem lényege az volt, hogy a ritmus maradjon meg. Egy kétrétegű üvegfalat terveztem, még a kőtagozatokat is vissza akartam faragtatni. Ezt nem engedélyezték, viszont egy sokkal vadabb dolgot igen. Például azt, hogy most az egész homlokzat spalettaként kinyílik.

Az, amit én kitaláltam, az üvegfalat kőtagozatokkal, azóta megcsinálták a belgák. Egy kollégám járt kint Belgiumban, látta a megoldást és gratulált nekem, mert azt hitte, hogy az én ötletem volt, hogy ott egy középkori toronyrészt így egészítettek ki. Ebben a tervben 14 év munka van, tervtanácsok, szakmai viták, egyebek. Előfordul ilyen. Például a ceglédi templom esetében - igaz, még a rendszerváltozás előtt - politikai szempontok miatt tíz éven át tartott a huzavona, addig nem engedélyezték az építést.

A nyolcvanas években megkeresett egy katolikus pap Ceglédről. A város szélén volt az egyházközsége, a hívei mindössze 100-150-en voltak; falusias környezetben, zártsorú beépítésben, a temető mellett akart nekik egy kis kápolnát építeni. Terveztem oda egy jó kis modern templomot. Műszakilag minden rendben is volt, de templomról lévén szó, az engedélyezés nem a műszaki osztályhoz, hanem az egyházügyi hivatalhoz tartozott, és az ottani előadó nem engedélyezte. A háttérben persze az volt, hogy Pest megye keményvonalas MSZMP-vezetője kijelentette: amíg ő a helyén van, addig Pest megyében templom nem épül. Erre azonban hivatalosan nem hivatkozhattak, ezért műszaki dolgokba kötöttek bele - mindenbe, amibe csak tudtak. Kihívásnak éreztem a dolgot, és mindenáron meg akartam szerezni az engedélyt, ezért folyton új megoldásokat találtam ki. Négy-öt év munkájába került, mire megadták az engedélyt. A templom már csak a rendszerváltozás után épült fel, de 1992-ben egy világpályázaton nyertem vele. Tadao Ando, az egyik legismertebb japán építész munkája, a Fény temploma, valamint a világhírű Skidmore Owings and Merill építési iroda, a New York-i Iszlám Kulturális Központ alkotói mellett állt az én nevem és a ceglédi Magyarok Nagyasszonya Kápolna neve. Ha nincs a kemény, gyűlölködő ellenállás, sohasem jártam volna végig azt az utat, amely utóbb az elismeréshez vezetett.

Ennek kapcsán elmondom neked, hogy magam hogyan látom a saját szakmai életuta- mat. Van egy olyan érzésem, hogy életem folyamán fokozatosan lefelé küzdöttem magam, amikor az értelmes kihívások sokkal fontosabbak voltak, mint a biztos pénz csábítása. A műemlék-felügyelőségnél mi bajom volt? Semmi, mégis továbbálltam. Pusztán kalandvágyból elmentem egy kis tanácsi tervezővállalathoz. Ott megvívtam a küzdelmeket, és amikor eljött egy új világ, és végre megpihenhettem volna, ülhettem volna a babérokon, akkor elmentem a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet összeomlás határán álló Építészeti Irodájába. Két év alatt sikerült megmenteni ezt az irodát. Amikor másodszor hívtak a Műegyetemre, odamentem tanítani. Itt Vámossy Ferenc kollégámmal megalapítottuk az ország ma már legnagyobb és legerősebb építőművészeti doktori iskoláját. És most itt vagyok, szinte életem végén, és megállapíthatom, hogy lefelé már csak a természet van.- Azt mondod, elmentél egy kis tanácsi tervezővállalathoz dolgozni. Téged úgy tart számon az emlékezet otthon, mint aki Kecskemét és a megye megkerülhetetlen, nagy befolyással rendelkező főépítésze is voltál. Melyik az igaz?- Egyik sem. Egyrészt nem voltam párttag. Az egyik pártember át is üzent egyszer, hogy ő lesz az ajánlóm, köszöntem, nem kértem, viszont nem tartottam be, amit visszaüzentem.

117