Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 11. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT HATÁR GYŐZŐ - Kabdebó Lóránt: Határ Győző írói pályaképe

(a dzsungelben senki sem meri megmondani a kígyó-hívőknek, hogy szent állataik - kártékonyak). A Shi-ti - az Esztendők Sápadt Folyója; mellékfolyója a Talgara, Osgyántól barlangfolyó: a forrásvidékig fel, Rochard ezredes táborába. Hosszú beszélgetések az Ezredesselaz Óvatos Bölcsen Adagolt Jóságról és a Barátságosság különféle Jeleiről a Nagy Jazvatákon. Állomások: Lukas-Zsaluzsány, Kuvaszpuszta, Sejósefene, Atokszállás, Rimaszentrekedi. A zebango birodalom furcsaságai: a „Magzatvásár" és a „rituális király gyilkosság". Verbászdögöli mellett, gyógyulás, pihenés Westergaard Atya oázis-paradicsomában, a Segélyhelyen.

(Rochard ezredes) A Taneszruft sivatag és népei. Mikor bók és mikor sértés a Taneszrufton, hogy „igazi ázsiai". A „Mei-Yu-Fah-Dz"-szindróma: „Semmit Sem Lehet Tenni." A két véglet a tuaregek közt: balfelől: „Taneszruft Fellahjai Egyesüljetek!"; jobbfelől: „Fehér Ember Ne Közelíts." (A Dunga-Dunga-Gong hangjára megvadul a vadon, a Fehéret ott koncolják, ahol érik, ott sütik-eszik, ahol fogják). Iszkerland embernemlátta tájai. Az iszkari-eszkimók léket vágnak a jégen, hogy láthassák, megvan-e még alatta TUBÁN (istenük: a föld). A Rémület Legendája: ha majd egyszer vörös hó esik. Hóhatár fölött a roppant vulkáni csúcsokon: az ISHTRA-TUBAN, a SHIVAT-ISHTRA és fölöttük a nagy MOGUN-THUVAT. A HOTEL EURASIAN PLACE-ban. A kongresszus. Találkozás Ilyacinto Y Saavedrával. Rochard Ezredes ünneplése, aki - valahol Kászonszentborzalmasd, Katolna és Gyergyószentnebántsd között - eltűnt. Megették a vadak? A lavina temette be? Nem tudni. At Iszkerlandon. A Fegora Jégár foglya. Menekülés eszkimó szetunon. A hazaút karsztokon, homoksivatagokon, a Manzarovar-tengeren és a Bányakalifátusok vidékén keresztül, a hátsó-euráziai keskenyvá- gányú gyorson és csillagsugárvasúton.

(Honvágy) Melyben kiderül, hogy mindez hajnali séták túlfűtött fantáziájának az elkalandozása. Az önmesélés oly valóságos, hogy a „hazaút" még tart; sietvést az ismerős vidéken, Alsóvárosi Kertek, a Szinva partja, vastag húsú deghisztáni lovak, huligánvárosi söröskocsik. A vágyak újra végigélik önmagukat: a természetvágy, a családvágy, a játékvágy. Az édes otthon, Milosádék állóvíz élete, a pajtásfeleség aki volt: Sura. Az üres inkvizítor-szoba és a szembesítés, elkényelmesedett-negyvenévesen-fiatal fanatikus önmagámmal. A fiatalság felelősségre vonja az öregséget: mit tettél életeddel, hova kótyavetyélted? „...kegyetlenül emlékezetes, viszontagságos éjszaka negyvenötödik életévem hajnalán és a megbékélés terhes szívvel, Kratész a filozófia hasznának tartotta ezt: a képesség, hogy találkozzunk önmagunkkal."

Első vázlatok: 1937 (A Hajnali Novellák)

ÍRÁSÁT elkezdtem 1939 tavaszán

befejeztem 1940. október 10-én

GÉPELÉSÉT elkezdtem 1940 telén

befejeztem 1942. december 1-én

SZEDÉSÉT elkezdtem 1987. szeptember 21-én

És idézem talán legfontosabb regényét, a Heliánét. A Heliáne tulajdonképpen egy beavatás ironizált leírása: szatíra, amely az írónak a különböző huszadik századi szellemi szekták tevékenysége iránti kételyét jelenti be. De több is ennél: a beavatás érvényessége mellett rákérdez arra is, hogy milyen mértékű az egyes ember cselekvési lehetősége abban a világban, ahol minden személyes ténykedés eleve meghatározott. Megidéz egy természeti katasztrófát, hogy ezzel a végveszéllyel szembesítse az embereket: de még ennek az árnyékában is legfeljebb csak néhány etikusan gondolkodó embert tud elképzelni, akik legalább gesztusaikban kiválnak az irányított átlagból. Kuriózumként a regény „rövidített" összefoglalását idézem, amelynek létrejötte maga is éppolyan kalandos történet, mintha a regény része lenne. Bizonyos Miguel de Seabra készítette, az írónak valahai portugál emigráns barátja, aki a regény kedvéért tanulta

47