Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 9. szám - Heltai Nándor: Helyi színek
Később a lányok németországi felsőfokú zenei tanulmányaik után is Münchenben maradtak. Szétszakadt a család, mivel a szülők hosszú évekig nem utazhattak külföldre. Az első adandó alkalommal, 1977-ben ők is kint telepedtek le. A nevét Wagnerre vissza- németesítő nyugdíjas doktor 80 éves kora után három kiadványban örökítette meg bajai emlékeit, orvosi pályáját és idézte föl világhírű muzsikus barátai emlékét. A kötetekből sok minden megtudható a szerző szeretett szülővárosáról. Banktisztviselő édesapja tökéletesen beszélt németül, szerette a klasszikus zenét. Akkoriban még gázvilá- gításos vásártér volt háromszobás lakásuk előtt. A bajor fővárosból is több levelet váltottak Kodály Zoltánnal. Iványi-Grünwald Béla történész Szép Ernő és Kassák „kecskeméti verséről" 1957. július 20-án avatták fel a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapja felújított kecskeméti műteremházát. Kezdetben beutalásos rendszerben, állami ösztöndíjjal dolgozhattak ott a pályakezdő művészek. Közülük többen, Bencsik István, Pásztor Gábor, Sváby Lajos és mások szívesen letelepedtek volna Kecskeméten, amikor felcsillant a második világháború után megszűnt művésztelep újjászervezésének reménye. 1959 decemberében átütő sikert aratott a Kecskeméti Képzőművészeti Hónap hat kiállítása, számos ankétja. A Művelődésügyi Minisztérium vállalta Petri Lajos Fényes Adolf bronz portréjának költségeit, támogatta a második világháborúban megsérült, kecskeméti lakosoknak kiutalt műtermes villák helyreállításának és eredeti célú hasznosításának tervét. Nagyra értékelték, hogy az említett képzőművészeti hónap során a városi tanács emléktáblával jelölte meg a Fényes Adolf szülőháza helyén álló épületet, és márványtáblán örökítette meg a művésztelep meghatározó mestereinek, Iványi-Grünwald Bélának és Révész Istvánnak érdemeit. A műkerti monumentum felavatására fölkért Hermann Lipót szeretettel emlékezett az 1912-ben ideköltözött festő kollégáira. (Beszédét az 1962-ben kiadott Aranyhomok antológia közölte.) A rendezvényt követő baráti találkozón többen javasolták, hogy a városi kulturális ügyek egyik gazdájaként kérdezgessem ki kecskeméti emlékeikről az egykor itt dolgozó, korosodó piktorokat, szobrászokat, „amíg lehet". Boldizsár István, a zombori Milan Konjovic, Benedek Jenő, Mátis Kálmán, Uitz Béla becses emlékeinek köszönhetően többet tudunk a műkerti művészkolónia első három évtizedéről. A külföldön élők közül Korda Vince telepi időzésén kívül kecskeméti diákéveit, és kiskunmajsai nyaralásait is felidézte. „űz én Tóth László barátom" Irodalomtörténeti szempontból az alapító mester fiának, ifj. Iványi-Grünwald Béla történésznek (1902-1965) levelei a legérdekesebbek. A festőművész piarista gimnáziumba 1909-ben beíratott gyermeke az iskolában ismerkedett meg a nála négy évvel idősebb, később filmrendezőként és néprajzkutatóként világhírűvé vált Fejős Pállal (1898-1963). Első kötetét - Széchenyi magánhitelügyi koncepciójának szellemi és gazdasági eredményei és következménye a rendi Magyarországon - 1927-ben, Pécsett adták ki. Utolsó cikke a The Times irodalmi mellékletében, 1966. április 7-én jelent meg. Történészként Bécsben, majd Londonban dolgozott, a második világháború éveiben a BBC 95
