Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 9. szám - Marton László: A madárlátta ezredes
Mindezt pedig végbe kell vinned Sztálin elvtárs neve napjáig, vagyis József- napig. Mert ha addig véghez nem viszed, Lubjankába teszlek, onnan is kiveszlek, Butirkába teszlek, onnan is kiveszlek: ímhol már meg is van a sírod a Lefortovo pincéjében! * Ehhez pedig azt is tudnotok kell, hogy Sztálin elvtárs akkoriban Európa jövőjével volt elfoglalva. Volt neki Moszkvában, a Kremlben egy szép, nagy szobája, abban egy szép, nagy asztal, azon egy szép, nagy térkép, és azt ő egy szép nagy ollóval szétnyirbálta, majd egy szép nagy szalaggal összeragasztgatta. Időnként beült a szobaárnyékszékre, mert az alkotás jóleső izgalmától hasmenése volt. Hát amint így nyirbál és ragasztgat - hogy aszondja, Bulgária 75 százalékban szovjet érdekeltség, Finnország meg csak 35 százalékban, de mi lenne, ha ezt is feltornásznánk Churchillnél 45-re, vagy mondjuk 51-re? -, egyszerre csak jelentik neki, hogy egyetlen lányának, Világszép Szvetlánának egy bizonyos Bezbozsnyik filmrendező udvarol. Hinnye, azt a fűzfánfütyülő rézangyalát neki! Na és ki az a Bezbozsnyik? Hát... hát... ez a Bezbozsnyik a világhírű Seftelovics tanítványa... tetszik tudni, aki a Fehér-tengeri Csatorna építéséről készített mozgókép alapú hőskölteményt... meg a kis Pavlik Morozovról, aki följelentette gabonarajtegető kulák szüleit... Azt én tudom, hogy Seftelovics mit készített meg mit nem, de most Bezbozsnyikról van szó! Kiféle, miféle? Hát... ez a Bezbozsnyik... hát, hát, hát... kozmopolita... dekadens... negyvenéves bőven elmúlt... és tegnap este, amikor Szvetlána elvtársnővel megnézte A diktátor című filmet, színarannyá változott a jobb keze középső ujja, ami annak a jele, hogy a Prozsektyor filmszínház páholyában oda nyúlkált, ahová neki nem lett volna szabad. Hinnye, azt a kaporszakállú hétszentséges szubsztanciáját neki! Sztálin elvtársnak nemigen jutott ideje rá, hogy Világszép Szvetlánával törődjön, de azt azért nem szerette volna, hogy Bezbozsnyik filmrendező a moszkvai metróban mutogassa a színarany középső ujját. Intézkedik, hogy a hírhozót, aki beleszólt Európa jövőjébe, nyakazzák le, méghozzá most azonnal, és hogy Seftelovics tanítványa még aznap induljon útnak a leggazdagabb kazahsztáni uránlelőhelyek felé, ahol szovjetellenes propaganda miatt huszonöt évig szentelheti csekély erejét az uránérc-kitermelésnek. Ezt követően a világ népeinek bölcs tanítója ott folytatja a nyirbálást és ragasztgatást, ahol az imént abbahagyta. Hát, amint így nyirbál és ragasztgat - hogy aszondja, Magyarország 85 százalékban szovjet érdekeltség, Görögország meg csak 43 százalékban, de mi lenne, ha ott is kirobbanna egy olyasféle polgárháború, amilyen Oroszországban is volt? -, egyszerre csak atomvillanást lát jobbról, aztán feketeséget lát, aztán nem lát semmit, mert olyan erővel tört rá a hasgörcs, hogy rohanva is alig-alig érkezett meg a szobaárnyékszékre. Hinnye, azt a halványlila dunsztban pácolt radai rossebét neki! Amíg mi itt Európa jövőjével totojázunk, Roosevelt ledobta Moszkvára az atombombát! 22