Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 9. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT SCHEIBER SÁNDOR - Barna Gábor: Adatok egy barátság történetéhez: Bálint Sándor és Scheiber Sándor egymáshoz írt levelei, 1948–1978
körű világirodalmi és folklorisztikai kapcsolatait villantja meg. Szívesen foglalkozik néhány modern költőnk bibliai és folklorereminiszcenciáival is, így Juhász Gyulának, József Attilának, Kiss Józsefnek inspirációjával is. Megemlíthetjük még Scheiber Sándor nagyértékű bibliográfiai és zsidó irodalomtörténeti munkálatait, továbbá szerkesztői tevékenységét is, amelyek azonban nem tartoznak szorosan bírálatunk körébe. (Felsorolásuk műveinek mellékelt jegyzékében.)121 Scheiber Sándor a kitűnő folkloristát, Heller Bernátot122 vallja mesterének, akinek a magyar és keleti (zsidó és mohamedán) folklorekapcsolatok föltárásában olyan nagy érdemei vannak. Másfelől azonban a tárgytörténeti kutatás magyar mestereihez: Katona Lajoshoz123, Berze Nagy Jánoshoz124, Binder Jenőhöz125, Solymossy Sándorhoz126, György Lajoshoz127 csatlakozik. Munkássága természetesen még nem ért el delelőjére, de széleskörű nyelvismerete, ambíciója, kitűnő iskolázottsága és módszeressége olyan érték, amely megérdemli az elismerést. Kérem ennélfogva a Tekintetes Kart, hogy Scheiber Sándornak a magyar néprajz keleti kapcsolatai tárgykörből való tudományos minősültségét elismerje és a magántanári habilitációjához szükséges további lépésekhez hozzájáruljon. Megemlítem még, hogy Scheiber Sándor szabályszerűen igazolt és kérelmét az összes hivatalisan előírt mellékletekkel támogatja. Fogadja a Tekintetes Kar igaz tiszteletem kifejezését. Szeged, 1949. február 2. DR. BÁLINT SÁNDOR s.k. egyetemi ny. r. tanár II. TISZTELT KAR! Dr. Scheiber Sándor szorgalmas kutató munkássága a néprajz és vallástörténet, az orientalisztika és a magyar irodalomtörténet között oszlik meg, de úgy, hogy a különböző területeken szerzett sokoldalú tudását szerencsésen tudja egyesíteni egy- egy részletprobléma megvilágításánál, így pl. egy-egy néprajzi motívumnak, melyet Mikszáth Kálmánnál felismer, egész kelet-nyugati vándordíját tudja a források elsődleges ismerete alapján bemutatni. És ebben van legnagyobb érdeme: a világhírű magyar folkloristától, akit mesterének vall, Heller Bernáttól tanulta meg mindig eredeti lelőhelyükön keresni fel a motívumokat s ebben a keleti nyelvekben való nagy jártassága támogatja. A népmese és népmonda, a népies szólások és vallásos szokások alapos ismerője. Jeles monográfiát írt Keleti néphagyományok a nyelvek keletkezéséről címen, végigkíséri a szőlő mondájának vándorútját, a Káin és Aber 121 A művek jegyzéke hiányzik a levéltári anyagból. 122 Heller Bernát irodalomtörténész, folklorista (1871-1943), a héber és az iszlám mese- és mondavilág jeles kutatója. 123 Katona Lajos filológus, folklórkutató (1862-1910), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1901). 124 Berze Nagy János tanár, tanfelügyelő, folklórkutató (1879-1946) 125 Binder Jenő irodalomtörténész, néprajzi író (1856-1933) 126 Lásd 33. jegyzet! 127 György Lajos irodalomtörténész, bibliográfus (1890-1950) 49
