Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 9. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT SCHEIBER SÁNDOR - Barna Gábor: Adatok egy barátság történetéhez: Bálint Sándor és Scheiber Sándor egymáshoz írt levelei, 1948–1978

főrabbi úr és a katolikus professzor úr, mindketten messze földön híres emberek, a zsinagóga egy-egy napsütötte szögletében meg-megállva mély és meghitt beszélgetésbe merülnek, halkan csak nekem mondogatta el [a zsidók deportálása alatt történteket]"29. Egy másik találkozást is felidéz Csapody Miklós, már Bálint Sándor halála után, amikor 1981-ben fölkereste Scheiber Sándort a rabbiképzőben. Ekkor „[...] nemcsak szakmai kapcsolatukról mesélt kora estig, hanem elbeszélte megismerkedésük és barátságuk történetét, a negyvenes éveket, Sándor bácsi kiállását a kritikus években, de az ötvenes és hatvanas évek viszontagságait is, mindazt, ami az idők sodrában kettejüket végig szorosan összekötötte. "30

Kölcsönös nagyrabecsülésüknek nyilvánosan is hangot adtak. Csapody Miklós 1979 júliusában interjút készített Bálint Sándorral. Itt így beszél Bálint Sándor: „[Löw Immánuel] munkásságának és irányának a legkiválóbb magyar, de már szintén rég nemzetközi tekintélyre jutott képviselője Scheiber Sándor, akinek a Folklór és tárgytörténet című, kétkötetes munkája immár második kiadásban is megjelent. "31 Az interjúhoz írott előszavában pedig Scheiber Sándor a „szakrális néprajznak a világon egyik legnagyobb" kutatójának és feldolgozójának tartja Bálint Sándort, aki „a mindentudás és hűség megtestesítője. Minden leírt betűjének, minden kiejtett szavának etikai hitele volt."32

Scheiber dicsérő szavai kétségtelenül jólestek a pálya szélére szorított Bálint Sándornak. A szakmai elismerés mellett, amit egy nemzetközileg nagyrabecsült tudóstól kapott, a megértő emberi hangot is jelentették.

Párhuzamos életrajzok

Bálint Sándor 1904. augusztus 1-jén - mint emlegette: Vasas Szent Pétör napján - született Szeged-Alsóvároson, parasztcsaládban. Szegeden végezte az egyetemet, amely a románok megszállta Kolozsvárról menekült s költözött a Tisza-parti városba. 1929-ben a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a Solymossy Sándor33 vezette első Néprajzi Tanszéknek díjtalan gyakornoka, tanársegédje, majd 1934-ben a szellemi néprajz tárgyköréből magántanára lett.34 1931-1945 között a szegedi katolikus tanítóképzőben tanított. Nyilvános rendes egyetemi tanárrá pedig 1947-ben nevezték ki a Néprajzi Tanszékre. 1945-1948 között a Demokrata Párt országgyűlési képviselője lett. Ennek visszahatását az 1948-as kommunista hatalomátvétel után egész további életében megszenvedte. A kommunista hatóságok eltiltották a tanítástól. Csak 1957 januárjától vehetett ismét részt az egyetemi oktatásban. Koholt vádak alapján 1965- ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, s 1966. február 1-jén nyugdíjba kényszerítették. Kahler Frigyes és Velcsov Márton összegyűjtötte rendőrségi megfigyelésének és perének iratanyagát. Szomorúan tanulságos olvasmányok.35

29 Csapody 2004a 510-511.

30 Csapody 2004a 511.

31 Ennek szerkesztett szövege Scheiber Sándor ajánlásával a Forrás című kecskeméti folyóirat hasábjain jelent meg 1981-ben. Forrás 1981. 6. 59-74. Csapody 2004b 156. könyvéből idézem.

32 Csapody 2004b 141.

33 Solymossy Sándor (1864-1945) néprajzkutató, a néprajz első nyilvános rendes egyetemi tanára (Szeged, 1929), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

34 Bama-Juhász-Pusztai 2004.

35 Kahler 2002, Velcsov Márton 1995-ben lezárt kéziratát Bálint Sándor pőréről Péter László tette közzé: Péter 2004.

27