Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 7-8. szám - Zságot András: Visszautasított írásaim; Emberek körülöttem; Házasságkötés B. Mártával; Születésem nehézségei

Házasságkötés B. Mártával- Azt tudod - szólt hozzám hogy ez az egész csak a te fantáziád szüleménye lesz, soha nem láttalak, soha nem láttál, csak unatkozol, és azért gondolsz arra, hogy házasságot kötsz velem.- Ez nem igaz - válaszoltam neki -, szeretlek, és te is imádsz engem, és velem élsz évek óta, és nemrég meglátogattuk a szüléidét, milyen kedélyesen elbeszélgettünk, és aztán négyesben megegyeztünk, hogy elveszlek feleségül.- Jó, nem vitatkozom veled, de jegyezd meg, soha az életben nem leszek a te feleséged, bármit csinálsz, bármilyen emberré vagy állattá változol is át. Eszedbe ne jusson, hogy átkelsz valamelyik óceánon, hogy majd végtagjaidat másképp mozgasd az utazásod végén.

így készülődtünk Mártával a házasságkötésünkre, csak azt nem értettem, ha semmiképp nem fog hozzám jönni, miért volt velem jóban-rosszban, hiszen olyan sok fiú forgolódott körülötte kezdetben, hogy kapkodhatta a fejét.

Nem tudtam azt sem, hogy képzeli Márta házasságkötésünket az anyakönyvvezető előtt. Arra gondoltam, hogy a hatóság meg fog minket kérdezni, akarunk-e egymás házastársai lenni, és ha mindketten igennel válaszolunk, akkor Márta akárhogy nem szeretne feleségül jönni hozzám, akkor is egymáséi leszünk.

Valamit forgathat a fejében, mert azt nem hiszem, hogy nemet mer mondani, amikor nekiszegezik a kérdést, sokkal rafináltabb annál.- Márta - kérdeztem -, annyit árulj el, látjuk-e egymást a házasságkötés után?- Biztosan - kaptam az automatikus választ.- Most te nem szeretsz engem. Azt akarod, hogy kapjak szívinfarktust?- Többeknek megígértem, hogy melléd ülök, de azt senkinek nem mondtam soha, hogy a feleséged leszek. Iszonyodom tőled, félek, amikor megszólalsz, nem akarom, hogy a közelemben legyél. Legjobb lenne, ha el se jönnél az esküvőnkre, mondd meg, hogy nem akarsz elvenni, én majd egyedül szomorködöm ott.- Meg akarsz gyilkolni?- Te akarod, hogy én kapjak szívinfarktust. Utálom a szokásaid, viszolygok a hangodtól, gyűlölöm az egész személyiségedet, menekülök az ostoba tréfáid elől.

Megdöbbentett Márta őszintesége, arról még nem esett szó, hogy e rövidke dialógus pár nappal házasságkötésünk előtt zajlott.- Akkor maradjunk mindketten itthon és értesítsük gyorsan a rokonokat.- Nem, mindketten elmegyünk, és majd szégyenkezhetsz örök életedre, milyen pipogya vagy, hogy nem tudod magad egy nővel megszerettetni. Amíg elpusztulsz, egyedül zokogsz majd, de előtte kötünk még egy sikertelen házasságot.

132