Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 7-8. szám - Zságot András: Visszautasított írásaim; Emberek körülöttem; Házasságkötés B. Mártával; Születésem nehézségei

Ki kell terjeszteni vagy össze kell szűkíteni a kategóriákat. Csak bántódása ne essen senkinek. Először jöjjenek az emberszabásúak, aztán a ház körül élők, aztán mindenki, mert csak így lehet bevenni minden embert a mi kis fejlődő társadalmunkba. Ismertem olyan embert, aki nem köszönt, amikor köszöntem. Jöjjenek az egysejtű emberek az emberek közé, hogy a nem köszönő is ember lehessen. A szerencsétlen emberek is jöhessenek. Meg a fekete prémes, csillogó bundájú, onnan a föld alól. Én nem tudom, mi az a boldogság. Sok helyütt olvasni, hogy minél szegényebb valaki, annál boldogabb. Akkor jöjjenek a legszegényebbek is az emberek közé. Sok ember szegényebb, mint az az ember, aki csiripel nyáron, vagy annál, aki hét pettyet hord a hátán. Rengeteg ember él körülöttem. Kettő zümmög a fülembe, miközben írok. Sőt, helyesbítem a bevezetésben elmondottakat. Még több ember él körülöttem, sokkal, sokkal több, mint hittem. Több tucat, akinek zöld a lombja, barna a törzse, s a gyökerei miatt nem tud mozdulni. így talán a legnyomorultabbat se zárjuk ki az emberek nemessé váló közössé­géből. Ki tudja, mi lehet, miről a legrémesebb álmunk is hallgat. Mert én csak ritkán tudok kinézni úgy az ablakomon, hogy ne lássam a gyöt­relmeket. Mi lehet falun, ahol ugatott egykoron a fekete, szőrös ember? Legyen mindenki ember, hogy még véletlenül se mondhassuk arról az ember­társunkról, aki most a karomra szállt és a következő pillanatban a véremet fogja szívni, ő nem ember. 131

Next

/
Thumbnails
Contents