Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 7-8. szám - Podmaniczky Szilárd: Egy gerinctörténet

Podmaniczky Szilárd Egy gerinctörténet Még nem volt egy éve, hogy új házba költöztünk, mikor kinyitottam a hűtő- szekrényt, hogy kivegyek egy doboz epret. Előrehajoltam, mert az eper mélyen, a leves mögött feküdt, a fölső polcon. Abban a pillanatban megmerevedtem, és hasító fájdalom futott végig a bal lábam külső oldalán, egész a combom tövé­től a bokámig. Soha hasonlót nem éreztem, gyanítottam, új stádiumba került a periodikusan visszatérő derékfájdalom. Tavaly augusztusban költöztünk be a házba. Új város, új élet, a régitől autópá­lyán 300 kilométer távolságra. A bútorokat nyakamba akasztott széles gurtnival emeltük a helyére. A kertet háromszor fölrotátoroztam, és csak a harmadiknál jöttem rá, hogy nem erőből kell ellene tartani a kapagépnek, hanem bele kell engedni a földbe a csoroszlyát. Nagy nehezen fölegyenesedtem a hűtő előtt, és tettem néhány kört a nappali és a konyha között. A szokásos deréktáji merevség mellett mintha beleégett volna a fájdalom a lábamba. Reszketve toltam magam egyik bútortól a másikig. Noémi, a feleségem nem volt otthon, a barátnőjével sétálgatott a városban. Először járt nálunk. Azért jött, hogy megnézze a házat, és végre találkozzanak. Gondoltam, fölhívom Noémit, és elmondom, mi történt velem. Aztán mégsem tettem, előbb-utóbb úgyis megtudja. Bezártam a házat és elindultam sétálni. Valamiért az a gondolatom támadt, hogy kisétálhatom a lábamból a fájdalmat. Terhelni kell, vérkeringést izzítani, és nem elhagyni magam. A városközpontban találkoztam velük. A tízperces séta alatt nem változott a fájdalom tónusa, úgyhogy jobbnak láttam beavatni Noémit testi kondícióim változásába. Majd estére kimasszírozzuk, Noé, mondta, és biztos voltam benne, hogy valóban ez a megoldás. Elköszöntünk. A masszírozás gondolata tovább tartotta bennem azt a képzetet, hogy a moz­gás a gyógyulás forrása, és elindultam a szomszédos kisváros felé, amely részben összeépült a miénkkel. Szaporán szedtem a lábam, de egy-egy elhibázott mozdu­lat, a derekamba hasító fájdalom minduntalan megtörte a mozgásomat. De hát mi az, hogy elhibázott mozdulat? Nem csinálok mást, csak megyek. Menni tudni kell, nem? Ebben nem lehet hiba. Aznap közel húsz kilométert gyalogoltam, de a bal lábam hasító fájdalma nem szűnt meg. Este a teraszon beszélgettünk, boroztunk. Az átlagosnál rosszabb hangulatom miatt nem kívántam a társaságot, lefeküdtem aludni. Azt remél­114

Next

/
Thumbnails
Contents