Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 6. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT WEÖRES SÁNDOR - Horváth Ágnes: Utak Bónishoz – utak Bónistól: Részletek az egészhez – Emlékkönyv a 80 éves Bónis Ferenc tiszteletére
(egyúttal valóban művelődéstörténeti) írásait is. A zenéhez, a kultúrához vezető utak tehát Bónis Ferenchez is elvezetnek, hogy példáján keresztül tovább vezessenek az utókor történészeihez, tudósaihoz, s rajtuk keresztül az utánuk jövők nemzedékeihez. Emlékkönyvhöz illően, a kötet köszöntésekkel kezdődik: Kodály Zoltánná a legnagyobbak: Kodály Zoltán és Goethe megidézésével, a pályatársak, kollégák nevükkel jegyzett laudációval, Szőnyi Erzsébet a kezdőbetűkre (B. F.) írt kánonnal, az osztrák kolléga, Herbert Vogg családias visszaemlékezéssel járul hozzá az ünnepléshez. Ittzés Mihály, a kötet szerkesztője bevezető tanulmányban kísérelte meg összefoglalni Bónis Ferenc eddigi munkásságát, rímelve az ünnepelt legutóbbi két, reprezentatív kiadványára, Bartók, illetve Kodály pályaképére.* 2 A rövid összefoglaló nem a kronologikus áttekintés logikáját követi, így alaposabb rálátást ad az életpálya sokszínűségéről. A kultúra és az irodalom iránti gyermek- és ifjúkori elkötelezettség, a zenei tanulmányok a Bartók- tanítvány Bertus néninél (Hercz Rezsőné), és persze a legmeghatározóbb, Szabolcsi Bence zenetörténet-órái a Munkáskamagyképzőben jelentették az alapvető pályaválasztási motivációt, a Zeneakadémia zenetudományi tanszaka a tudományos megalapozást. A korai évek a Magyar Rádiónál már a későbbi sokoldalúság felé mutatnak: nem elég a tudományos hitelesség, a világos, közérthető fogalmazás is elengedhetetlen ahhoz, hogy a hallgatókat megnyerjük a zene ügyének. A rádiós szerkesztői, ismeretterjesztői feladatok szinte a teljes életpályán végigkísérik. A tanulmány hangsúlyozza a tudományos kutatómunka sajátos kettősségét: a források tanulmányozása, az anyaggyűjtés, a rendszerezés, tudományos közleménnyé érlelve nem nélkülözheti az alkotói intuíció, a széles körű műveltség és tájékozottság bástyáit. Bónis munkásságában külön fejezetet képeznek a szerkesztői, közreadói feladatok: saját tanulmányai is először olyan kötetekben jelentek meg, ahol a kortárs zenetörténészek, fiatal zenetudósok tanulmányait is közölte. így született meg a Magyar Zenetudomány tizenkét, a Magyar Zenetörténeti Tanulmányok kilenc kötetből álló sorozata, valamint a tisztelgés Szabolcsi Bence életműve előtt, egy öt kötetből álló kiadványsorozattal. A köteteket megjelentető kiadók sorában a Zeneműkiadó mellett az Argumentum, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Püski nevét találhatjuk meg. Már önmagában ezek a sorozatok is méltó reprezentánsai egy tudós életművének, és nem csupán tudományos felkészültségét, de szerkesztői, tudomány- szervezői, azaz kapcsolatteremtő képességét is dicsérik. Szerzőkkel, kiadókkal, örökösökkel tárgyalni, kéziratokat gondozni embert próbáló, különleges feladat, pláne, ha valaki emellett még rádiós és egyéb kötelezettségeket is vállal. Hat külföldön és húsz belföldön megjelent önálló kötet, több tucatnyi magyar és német nyelvű tanulmány mellett külön említést érdemelnek a kritikai kiadások: egy-egy kevéssé ismert (Csermák, Mosonyi, Rózsavölgyi) zenemű vagy kézirat (Himnusz, Psalmus Hungaricus) megjelentetése önmagában is értékmentő-értékteremtő gesztus. A kottákhoz, kéziratokhoz kapcsolódó tanulmányok azonban megsokszorozzák értéküket, hiszen korábban nem ismert, vagy nem hangsúlyozott zenetörténeti, művelődéstörténeti összefüggésekre irányítják rá az olvasó figyelmét. A „magánkutató" Bónis Ferenc munkásságát a felsoroltak mellett öt önálló kötet, valamint az egész pályáját felölelő Mozarttól-Bartókig - írások a magyar zenéről című tanulmány- kötet reprezentálja. Utóbbival nyerte el 2003-ban az MTA doktora tudományos fokozatot. A nem szobatudósi mentalitást mi sem mutatja jobban, mint szerzőnk zenei közéletben betöltött szerepe: tizenöt éven át a Magyar Kodály Társaság, több mint két évtizedig az Erkel Ferenc Társaság elnökeként tevékenykedett, ahol konferenciák, hangversenyek, megemlékezések szervezésével szolgálta a magyar zene e két kiemelkedő egyénisége életművének mélyreható megismertetését. először az ugyancsak Bónis által jegyzett, Kodály Zoltán hátrahagyott írásait, beszédeit, nyilatkozatait tartalmazó Visszatekintés 2007-ben, az Argumentumnál megjelent 3. kötetében olvasható. 2 Élet-képek: Bartók Béla, 2006; Élet-pálya: Kodály Zoltán, 2011, Bp. Balassi 109
