Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 6. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT WEÖRES SÁNDOR - Puskás Anikó: Kötelezők újratöltve: Bánk bán – junior –

40%-át hagyta el, köztük hosszabb monológokat (Petur, Tiborc, Bánk), és olyan részleteket, amelyek ugyan a szereplő jellemét árnyalták, de nem vitték előbbre a cselekményt. A kritikusok egybehangzóan azt is hibának tartották, hogy Bánk nem tanúja sem a Melinda-Ottó („Ál- / orcádból, undok ember! Ó, szerelmes / jó, Istenem, be csalatkozik...46-51), sem pedig a Gertrudis-Ottó („A kis majom harap..."7 8-, 52-58) jelenetnek, valamint hogy a Bánk és Gertrudis utolsó, gyilkossággal végződő jelenetének 187 sorából 90 kimaradt. Ez utóbbi húzás szerintük ugyanis a királyné iránt érzett jogos indulatot politikai merényletté silá- nyítja, ahogy Kárpáti Aurél a Nyugatban írta, „a meggy alázott férji becsülete - háttérbe szorul, jelentéktelenné törpül."0

III. További újító rendezések

Az 1945 előtti utolsó nemzeti színházi előadást Németh Antal rendezte, aki 1935-től volt a színház igazgatója. Terjedelmes könyvben foglalta össze a korábbi Bánk bán-előadáso- kat, és noha ennek köszönhetően évszázados rendezői tapasztalatokat ismerhetett, saját rendezői elképzelésében jóformán csak szcenikai változtatásokat eszközölt. Kétszintes játékteret alakított ki, valamint kedvelt díszlettípusát, a forgószínpadot is alkalmazta. Németh szcenográfiai munkásságának egyik legkiemelkedőbb pontja volt a Bánk bán 1936-os előadásához készült díszlete, amely a modem orosz és német szcenikát tükrözte. „A forgószínpadra emelt monumentális építmény tizenhat méter magas sötétkék körfüggöny előtt szabadon lebegett a világítótérben. [...] Ez a monumentális, vázszerű konstrukció a színjáték volt, és leendő helyszíneit is láthatta a közönség; ezáltal az folyamatosan hatott a dráma egészére."9

Takáts Ernőd 1988-as rendezése a szöveg és a konfliktus értelmi síkjára hangsúlyt helyező játékstílust igyekezett felerősíteni a nagy érzelmekkel szemben, ám a komáromi Magyar Területi Színház fennállásának 35. évfordulója alkalmából bemutatott előadás kínos bukás volt. Szilvássy József, az Új Szó egykori főszerkesztője írja visszaemlékezésében, Takátsnak „igazgatóként egy ideig nem is jutott elég ideje az elmélyült művészi munkára”10, ennek eredményeképpen pedig „statikus, rendezői szempontból homályosan vagy felületesen értelmezett helyzetek és viszonyok tették vontatottá az előadást”.11

Problémafelvetés: a Bánk bán - junior I. Siker, melyért a színház felel

„A klasszikusok színpadi rendezése [...] csakis ott és csakis akkor válik művészetté, ha eleven kapcsolatot tud teremteni a régi mű és az új közönség között, szóval, ha a régi művet megint

7 Az idézetek forrása innentől: Katona lózsef: Bánk bán, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980.

8 Orosz i. m., p. 63-64.

9 István Mária: A díszlet- és jelmeztervezés és a fénytechnika története, Magyar Színháztörténet 1920— 1949 http://tbeck.beckground.hU/szinhaz/htm/35.htm#_ednl9 (letöltve: 2010. december 15.).

10 Bánk bán-mozaikok. Pillanatképek Katona József drámájának 175 éves színpadi történetéből. Komárom, 1988. január 28. Rendező: Takács Ernőd http://www.oszk.hu/hun/kiallit/virtualis/bank/ lapok/komarom.htm (letöltve: 2010. december 15.).

11 Uo.

87