Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 6. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT WEÖRES SÁNDOR - Weöres Sándor ismeretlen versikéje: Egy Ilia Mihálynak írt rögtönzésről

Bíró-Balogh Tamás

Weöres Sándor ismeretlen versikéje

Egy Ilia Mihálynak írt rögtönzésről

1

Az alkalmi írások nem mindig rögtönzések, meg kell különböztetni őket. Az alkalomra írott vers költőileg megformált, ilyet sokat ismer a legszélesebb olvasóközönség is (Janus Pannoniustól és Balassitól kezdve napjainkig), ezek közül talán a két legismertebb Petőfi Nemzeti dala és József Attila Születésnapomra című költeménye. Ezek nyilvánvalóan nem rögtönzések, a kéziratuk is jól árulkodik erről. A rögtönzéseket valóban az adott pillanat és a helyzet szüli, leggyakoribb megjelenési formájuk ezért az emlékkönyvi bejegyzések, verses dedikációk, bök- versek, helyben írt köszöntők. Az összegyűjtött kiadások meg is különböztetik, külön ciklusban közlik ezeket, általában a függelékben. Pár példa a huszadik századi klasszikusok kritikai kiadásaiból: Juhász Gyulánál Utánzatok, rögtönzések, töredékek (sajtó alá rend.: Péter László és Ilia Mihály, 1963), Tóth Árpádnál Tréfás hírlapi versek; rögtönzések (Kardos László, 1964), József Attilánál Rögtönzések, tréfák, személyes érdekű apróságok (Stoll Béla, 1984), illetve Kosztolányinál - ami egyelőre még nem kritikai kiadás - Rímjátékok, csacsi rímek, paródiák (Réz Pál, 1994).

2

Ilia Mihály egy interjúban beszélt a dokumentumok fontosságáról és Weöres Sándorral való kapcsolatáról - éppen a dokumentumok tükrében: „Én, aki inkább irodalomtörténész vagyok [...], nagyon fontosnak tartom a dokumentációt. Az irodalmat kortörténeti, művelődéstörténeti, ha tetszik, antropológiai, szociológiai anyagnak tartom, ezért megismerésében a levelezés is döntő jelentőségű lehet. Mégsem vagyok híve annak, hogy például Weöres Sándor hozzám írt leveleit publikáljam, mert nem kérdeztem meg, hogy beleegyezik-e. Nincsenek is rendezve ezek a levelek, bár mindet megőriztem. Hatalmas zsákokban otthon hevernek. Egy vidéki tanárember buzgalmáról adhatnának képet, hogy jó szerzőket szerezzen a lapnak, fiatalokat fedezzen föl, a szomszédos országok magyarságával tartson kapcsolatot, reflektáljon az írásokra. "l

És bár Ilia Mihály valóban nem tette közzé a hozzá írott Weöres-leveleket, pár apró adalék tudható kapcsolatukról.

1 Hollósi Zsolt: „Sohasem éreztem száműzetésnek az egyetemet". Beszélgetés Ilia Mihály irodalomtörténésszel. Tiszatáj, 1998. In: Uő: A Tisza-parton mit keresek? Huszonkét szegedi beszélgetés. Szeged, 2000.195-210.

42