Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 5. szám - A 90 ÉVES TÓTH ISTVÁN KÖSZÖNTÉSE - Oláh-Gál Róbert: A Bolyaiak és a „fejérnépek”
tást tettem ez isteni mezőn, hogy félbeszakítani nem volt könnyöbb föladat, mint a sexualis actust közepette phlegmatice félbe szakasztani, vagy a Niagara hatalmas, kolossalis vízomlását megállítani s számtalan más efféle példa." Bolyai János a következő eszmefuttatást is papírra vetette: „A 85 évesen megholt Newtonról állítják, hogy szűzen holt meg, s hogy közel halála felé röpke mosollyal azt monda: »csak ugyan mégis (igen) sajnálom, hogy egy pillanatnyi időm sem vala: a nőnemet megismerni« E valóban még sokkal nagyobb ritkaság: mint a Newton óriási talentoma. Hanem azt kell hinnem, hogy az oly ember nem annyira meggyőzi magát: mint inkább nem is tusakodik igen sokat azon másnál leghatalmasabb ellenséggel; a másfelé lett elragadtatása (mint Newtonnál, ki korán ifjan már a csillagok közé merült gondolatjában) részént elfogyasztván, -apasztván, földolgozván az elme-remekeire is éppen szükséges nemi nedvet, részént nemes jóféle irányja, hajlama el is feledtetvén vele a pillanatig édes, de a legtöbbnyire a sírig azután keserű, mérges gyönyörre még csak gondolni is - részemről erősen vigyázván, minden nemű bujasenyvtől (franctól), mitől ma kevés Venus hőse marad ment, istennek hála ugyan tisztán maradtam, s még eddig áltáljában tiszta vérnek örvendhetek, de egyébként meg kell vallanom, hogy én is adom sokként az árát, különösön annak következésében Ifőleg hoemorrhois, gyomorgyengeség, könnyen hűlés, gyakori ínláz, főfájás s szem- s hallásgyengülés s a fatális gyengítő mag(v)kiömlések (pollutiók) általi annak, hogy én sem éltem, folytattam koránt is oly szent életet, milyet kellett volna. "4 Tehát nagyobb dolog 85 évesen szűzen meghalni, mint nagy matematikai elméletet alkotni, nem akármilyen kijelentése ez Bolyai Jánosnak. Nagyra értékelte az önmegtartóztatást és a testi-lelki önfegyelmet! Férfiasán beismerte, hogy ő maga ezt nem mindig tudta megtenni, de törekedett rá. Sokkal inkább volt az elveivel és a megélt cselekedeteivel összhangban, mint az apja, aki vizet prédikált, de méz-bort iszogatott! Bolyai Farkas kisebbik fiát, Gergelyt is féltette a nőktől. Gergely 1826. május 13-án született, mikor Farkas 51 éves volt. Második feleségét, somorjai Nagy Teréziát 9 évi házasság után elvesztette, mikor Gergely csak hétéves volt. így Gergely öreg apja mellett nőtt fel, talán ez is magyarázza, hogy Gergely a nőkben korán elvesztett édesanyját is kereste. Húszévesen kiköltözött Bolyába, a Bolyai család ősi fészkébe, ott megismerkedett a közel tíz évvel idősebb másod-unokanővérével, Berecki Karolinával, és egymásba szerettek. Apja nagyon megharagudott ezért az unokahúgára, hogy kicsi fiát elcsábította. De már jövendő menyét nem lehetett úgy rendreutasítani, mint János feleségét, Orbán Rozáliát. Bolyai Farkas Berecki Károlinában emberére akadt, hiszen, ahogy az alábbi - irodalmi csemegének beillő - levél bizonyítja, az öregurat nagyon lekapta. Élvezetes olvasmány Berecki Károlina jövendőbeli apósához, Bolyai Farkashoz írt levele: Bolya5, december 4-én, 1847. Kedves Bátyám! Nem az ellenem kelt rágalmazó hírek elleni önvédelem sugallója ez igénytelen soroknak, mert azokat, mint indítójokat egyaránt megvetem - de öntudatom minden ily alaptalan alacsony rágalmak ellen számomra nyugtat biztosít, hanem csak rövid szavakban akarom tudatni Bátyámmal, mennyire kényes egy nő becsületét kétségbe hozni a világ előtt. Csák azt szeretném megemlíteni - ha az idő, amint látszik oktatást még nem adott: mi könnyű egy férfinak - különösen egy álvilág 4 Benkő Samu: 2003 Bolyai János marosvásárhelyi kéziratai, p. 111. 5 A mai helységnevek helyesírási szabálya szerint Bolya falut hosszú ó-val írjuk. De a Bolyaiak és a korabeli okiratok 700 évig rövid o-val írták a falu nevét is! 84
