Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 5. szám - A 90 ÉVES TÓTH ISTVÁN KÖSZÖNTÉSE - Rigó Róbert: „Ilyen az élet” – Tóth István fotóművész nézőpontjából

Nagyon sokat köszönhetek neki, mindvégig támogatott a művészi pályámon. Sőt egyszer nagyon csúnyán letolt. Homoki Bandi volt a titkára, akivel jó barátok voltunk, mindent elmondtunk egymásnak. Bandi volt a legjobb kollégám. Történt egyszer, hogy a Fotográfia London Szalonjának nagydíját nyertem el. Mentem a Bandihoz, hogy elújságoljam neki a nagy hírt azzal, hogy újabb pofont adtunk az imperialistáknak. Mert ezt mondtam - némi iróniával - minden újabb elnyert díj esetében. Miután ezt elmondtam neki, ő magához ölelt, gratulált, és visszamentem a helyemre dolgozni. Nem sokkal később megszólalt a telefon, hogy menjek fel, mert az igazgató úr hívat. Fölmentem Mészöly Gyula bácsihoz - mert így hívtuk -, aki nehezményezte, hogy neki mástól kell megtudnia az újabb díjamat, ezért szégyelljem magam. Én nem akartam dicsekedve menni az igazgatómhoz, így tényleg nem közöltem vele a hírt. Attól kezdve az én fotós életem szorosan kapcsolódott Mészöly Gyulához is, mert nagyon érdekelte a munkásságom, és nagyon sok mindenben segített engem.- Úgy tudom, hogy az ötvenes évek második felétől kezdtél el dolgozni Kecskeméten, a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben.- Nagyon régen volt, az évszámra nem emlékszem pontosan, de az intézetet először Kecskeméti Kísérleti Gazdaságnak hívták, később vette föl ezt a nevet.- Hogy kerültél Ceglédről Kecskemétre, és pont ebbe az intézménybe?- Cegléden volt a Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Intézet gyümölcskutató részlege, az igazgatója, Nyújtó Ferenc5 jó barátom volt. Amikor ő egy-egy fajtáját meg akart örökíteni, eljött hozzám, hogy fényképezzem le ezt az ágat, vagy azt a termést. Egyszer idejött hozzám az én barátom, Nyújtó Feri azzal, hogy Mészöly Gyula kérdi, lefényképeznék-e egy albumra való kutatási anyagot, mert nemzetközi konferencia lesz náluk Kecskeméten, és ezzel az albummal szeretné megajándékozni a vendégeket. Természetesen elvállaltam ezt a felkérést. Ezután átmentem Kecskemétre, és Mészöly Gyulával megbeszéltük a dolgokat, és megcsináltam az albumot. Amikor átadtam neki az anyagot, megnézte - nagyon tetszett neki -, felajánlotta, hogy jöjjek ide dolgozni. Erre azt mondtam neki, hogy nem lehet, mert önöknek van már egy fotográfusuk, és én senkit nem akarok az állásából kitúrni, vitapartnerrel meg nem tudok dolgozni. Erre Mészöly Gyula megnyugtatott, hogy a fotóst behívták katonának. Még akkor is tiltakoztam, hogy miután leszerel a katonaságtól vissza

beruházásokkal Állami Kertészeti Kísérleti Teleppé szervezték át az intézményt. 1950-ben a ceglédi kísérleti telepet is a kecskemétihez csatolták, a növénynemesítő munka egyre szélesebb körű lett: takarmánynövények, gyümölcsök és dísznövények nemesítésével, kutatásával is foglalkoztak. 1955- ben ismét átszervezték az intézményt Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet néven. Az intézményt mindvégig Mészöly Gyula vezette, aki elsősorban paradicsomnemesítéssel foglalkozott. Több paradicsomfajtát és egyéb növényfajtákat nemesített. Hét önálló könyve és számos tudományos dolgozata jelent meg. Munkásságát 1956. március 15-én Kossuth-díjjal jutalmazták. 1957-től Bács- Kiskun megye országgyűlési képviselője volt egészen 1972-ig. Mészöly Gyula 1961-ben kezdte el szervezni a kecskeméti felsőfokú technikumot, amit később ő vezetett (ez az intézmény a mai Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karának az elődje). A Mészöly Gyula által alapított intézet 1971. január 1-jétől Zöldségtermesztési Kutató Intézet néven működik (ZK1).

5 Nyújtó Ferenc (1922-1999) gyümölcsnemesítő, több jelentős fajta nemesítője. 1949-ben ő kezdeményezte a ceglédi gyümölcsnemesítő intézet felállítását. Az intézetet 1950-ben hozták létre, 1951-től vezette Nyújtó Ferenc - 37 éven át 1988-ig a ceglédi gyümölcskutatást. A gyümölcsnemesítő munkát a helyi fajták összegyűjtésével, majd gondos válogatásával kezdték meg. Elsősorban kajszibaracknemesítéssel foglalkozott, de meggy-, őszibarack-, almafajtákat is nemesített, emellett csonthéjasok vadalanyainak széles választékát is előállította. Nemesítő iskolát hozott létre, tanítványai ma is folytatják az irányításával megkezdett nemesítőmunkát.

54