Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 4. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT JÉKELY ZOLTÁN - Fried István: Bolyongás egy/a labirintusban

Balkán, a Baltikum, illetőleg a keleti szláv világ felé (fehérorosz szerzőket is bevonva), balkáni történelmi események későbbi közép-európai megfelelőit keresve, ugyanakkor a nemzetek szerint tárgyalt fejezetek között a lengyel, a cseh, a szlovák, a magyar, a zsidó mellett mindössze az ukránt leljük, a szlovént és a horvátot nem. Más kérdés, hogy a Szlovákia címszó alatt tárgyalt szlovák irodalomtörténetbe Ján Kollár aligha sorolható be, hiszen tevékenysége nem a mai Szlovákia területéhez köthető, Pesten, majd Bécsben élt, elutasította a mai Szlovákia területéről érkező hívást, mivel nem volt hajlandó feladni pesti, központi jellegű állását, hivatását. Ez azonban a kisebb ellenvetések közé tartozik, bár messze nem lényegtelen: ugyanis ez az „állami-politikai" nézőpont eltereli a figyelmet arról, amit néhány dolgozat hangsúlyoz; szó esik a kontinuitás versus diszkontinuitás problémájáról, a nem a XX. században kezdődő emigráns kultúráról, a több kultúrában való tevőleges jelenlétről (ilyenről elsősorban cseh-szlovák viszonylatban olvashatunk); Hviezdoslav magyar kulturális kapcsolatai közül egy felsorolásban lelhető csupán Madách-fordítása, Petőfi- és Arany-fordításai nem, magyar nyelvű zsengéiről nincs említés, mindössze arról olvashatunk, hogy viszonyt alakított ki a történelmi Magyarországgal. Noha az említett bevezető alaprajza lehetőséget kínálna a fordítástörténetre, ehelyett a „nemzeti" fejezetek színvonalas ismertetésére törekszenek, s legfeljebb „világirodalmi" kitekintések, valamint a nemzeti kánont tartalmazó szerző- és műlisták tartalmazzák azt a névsort, amely a „nemzeti" irodalmat segít elhelyezni tágabb kontextusában. Ám a közép-európai kultúrák szembesítése elmarad, a zenei fejezet ezt jórészt sikeresen megteszi.20

Újra örömmel, ám a mélabú némi árnyalatával állíthatom: valami ismét elkezdődött, a francia-cseh együtt/működés valami lényegire figyelmeztet, a terjedelmes tanulmány- gyűjtemény a „nemzeti" tudományok jeleseinek megszólaltatásával kitűnő „alapanyagot" szállít az értelmezők számára: persze olyanok hasznosíthatják a leginkább a kötet értekezéseit, akik legalább két kultúrában, irodalomban, nyelvben jártasak, akik a bőségesen fölemlegetett költő/író/művész-nevekhez valóban képesek műveket társítani, s akik elvetik azt a még mindig fölbukkanó módszert, miszerint kézikönyvekből, lexikonokból és egyéb segédanyagokból kívánnák a szintézishez szükséges adatokat kinyerni. Ahelyett, hogy intő szempontokként olvasnák (például) ennek a könyvnek dolgozatait. A szintézist sokan, éppen nem megrovandó módon, végcélnak látják; elfelejtvén, hogy (nevezzük néven) aligha érintkeztethető szorosabban egy francia vagy egy cseh „világirodalom"- elképzelés; máshová helyezi a hangsúlyokat egy horvát meg egy magyar Közép-Európa- projektum; részint az irodalomtörténeti/elméleti iskolázottság, hagyomány eltérései miatt különféle előzményekre építhet az a regionális szemlélet, amelynek középpontjában az erős strukturalista elmélet áll (a cseheknél vagy a szlovákoknál érhető tetten), megint más típusú „rendszer" szerveződhet a szellemtörténeti indíttatású irodalomtörténeti/ tudományos nézőpontoktól meghatározott kultúrában. Konkrét példával élek (egyébként összeegyeztethető) regionális elgondolásokról töprengve. Egy magyar értekező a régiós modernség áttörésekor kétségkívül Ady Endre költészetét, költészetszemléletét vélheti kiindulópontnak. Ugyanerről a periódusról egy horvát kutató, Miroslav Krleza munkás20 Összehasonlító zenei fejezet lelhető az alábbi régiótörténeti kiadványban: History of the Literary Cultures of East-Central Europe. Junctures and Disjunctures in the 19th und 20 th Century. Eds. Marcel Cornis Pope, John Neubauer. Amsterdam, Philadelphia 2004. Vö. John Neubauer: Nationaloperas in East-Central Europe. 1, 514-522. Egy apró megjegyzés: a pápai születésű Ruzitska József, a Béla futása komponistája nem szlovák származású. Ruzitska Ignác született Bazinban (Pezinok), nem rokona Józsefnek, egyébként a születés helye önmagában semmit nem bizonyít egy nyelvi- kulturális-„nemzeti" tudat felől. A cseh nemzeti zene formálódásáról Smetana életművében: Rudolf Flotzinger: Modern Musik—Musik der Moderne. Ausgangsüberlegungen und -Hypothesen. In nach kakanien. Hg. Rudolf Haller. Wien-Köln-Weimar 1996,199-266. különösen 246-247.

81