Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 3. szám - PINTÉR LAJOS HATVANÉVES - "A művészet nem más, mint nyomhagyás" : - Schrammel Imrével beszélget Ménesi Gábor -
- Miért tett önre nagy hatást Borsos személyisége és művészetszemlélete? Mit lehetett elsősorban tőle megtanulni?- Borsos szabadszellemű művésztanár volt. Nem szerette a felesleges beszédet, mindig nagyon röviden korrigált. Mondok erre példákat. Bejött a terembe - mi akkor élő fejet mintáztunk - odament a modellhez, szemügyre vette, és azt mondta: „Kérem, egy arc ekkora - és közben kezével mutatta -, Donatellónál is ekkora!" És ezzel kiment. Volt egy érdekes jelenet, amit sosem felejtek el. Borsos a Kinizsi utcai épületben rendezte be a műtermét, és egy háromszoros életnagyságú Munkácsy-fejet mintázott valahová. Nem láttuk a szobrot, de tudtuk, hogy az Öreg (így hívtuk akkoriban) min dolgozik. Általában váratlanul, hetente egyszer vagy kétszer jött be korrigálni. Egyik alkalommal megjelent rövid köpenyében, és egy lovassági kard volt a kezében. Vártuk, hogy mi fog történni. Mi akkor tipikusan kezdő módjára dolgoztunk, vagyis fölraktuk a fejet, miután megmértük, de amikor a részletek kialakításához értünk, elakadtunk, mert a szem, a száj és az orr nem fért el. Nem tudtunk mit tenni, mindig hozzáraktunk valamennyit, és így a végén hatalmas görögdinnyék voltak az állványon. Borsos körbenézett, odalépett az egyikhez, a karddal levágta a felesleget, néhányszor beleszúrt, majd kiment. Döbbenten vettük észre, hogy ettől minden a helyére került, a fej elképesztően karakteres lett. Mondanom sem kell, hogy másnap mi is magunkkal vittünk mindenféle szúró- és vágóeszközöket, de hiába próbáltuk Borsost utánozni, nekünk nem sikerült ugyanúgy elkapni a figura karakterét. Érdemes felidézni egy másik korrektúráját, ami ugyancsak jellemző volt rá. Nagy Jóskával a téli szünetben egy férfifigurát akartunk mintázni, föl is raktuk, ahogy kell, de nem találtuk el az arányokat. Szóltunk Borsosnak, hogy nézze meg. Bejött, megnézte több oldalról, és csak ennyit mondott: „Mesterek, vegyék a kabátjukat, menjenek ki a múzeumba, nézzék meg Rodin Érckorszak című szobrát, majd jöjjenek vissza és folytassák a munkát!" így tettünk, de először nem értettük, miért küldött oda bennünket, aztán lassan rájöttünk, és be tudtuk fejezni az alkotást. Borsos nem iskolában tanulta a szobrászatot, talán ezért is jobban átérezte a kezdők nyűgeit, és jó érzékkel felismerte valamennyi növendéknek azt a tulajdonságát, amit érdemes kibontakoztatni és továbbfejlesztem. Az én esetemben nagyon örült az állatok mintázásának, s ez inspirált engem. Ma visszatekintve mégis úgy látom, hogy ha bennünket Borsos tanított volna első évfolyamon, akkor sok mindent soha nem tanulok meg. Szükségem volt Győry Dezső szigorú, pontos szocialista realista metódusára, mert ha komolyabb, összetett feladatnál elveszítettem a méreteket, mindig visszanyúltam az alapműveletekhez. Borsos viszont kinyitotta előttünk az ablakot, nála szabadon dolgozhattunk. Olyan állandóságot képviselt, ami számunkra nagyon fontos volt. Szellemisége abszolút modemnek számított, és amikor a körülmények megváltoztak, bizonyos hatások beáramlottak, Borsos akkor sem változott. Az Öregnek egészen különleges karakterérzéke volt, amit az érmein lehet igazán jól látni. Szobrain is úgy dolgozott, hogy egyből nekiment a kőnek, és belefaragta a mintát. Ez teljesen kivételesnek számított, mert a szocreál magyar szobrászatot, túl azon, hogy a szovjetek mit írtak elő, Pátzay Pál szemlélete határozta meg, aki lényegében Adolf Hildebrand iskolájának alapvetését magyarosította. Felfogásában a szobrásznak az a feladata, hogy megmintázza a szobrot, majd a szakemberekre, a gipszöntőre, a kőfaragóra vagy a bronzöntőre bízza, akik létrehozzák a végleges formáját.- Ez a szemlélet éreztette hatását a kerámia és a porcelán terén is?- Hogyne, ez a gondolkodásmód lefordítható a kerámiára és a porcelánra. Gádor István, aki a keramikusokat tanította, azt mondta, a keramikusnak az a dolga, hogy megtervezi rajzban a műtárgyat, majd odaadja a korongosnak és a mázolónak, aki megformázza, 90
