Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 3. szám - PINTÉR LAJOS HATVANÉVES - Bogdán László: Vaszilij Bogdanov : Legendárium
*Az Akakij Akakijevicsnek is nevezett pók alakja számtalan versben visszatér. Léna nagymama elmesélte, hogy a pók tényleg létezett, s egyszer nagyapám egyedül lévén a nyaralóban, talán a bor, talán örökké ajzott képzelete sugallatára - azt gondolván, hogy meg akarja támadni, látta szívét is dobogni hatalmas hálójában, ahogy ezt a következő, az Én, az idegen című versben le is írja! - üldözni kezdte, s mivel seprűvel nem tudta elpusztítani, mert egy falmélyedésbe menekült, leforrázta, s a bűntudat s Akakij feltételezett visszatérése és bosszúja állandóan kísértette. - Tatjána Bogdanova Én, az idegen Megint úgy érzem magam, mint egy kitalált személy, akit valaki elképzelt, megkonstruálta az életét, gondosan, de iszonyú kihagyásokkal, résekkel, melyeken bármikor visszajöhet Akakij Akakijevics, hogy bosszút álljon, behálózzon és megöljön. De ha ez felesleges rémlátomás, folytatásos hallucináció, eltúlzott bűntudat, rögzült fixa idea, akkor is, leforráztam egy pókot, előzőleg seprűvel rombolva szét hálóját. És?! Épp azelőtt fojtott meg egy döglegyet, vérét kiszívva, És?!És, és, és valamiért az volt az érzésem, hogy én következtem volna, álmomban, soha nem tudom elfelejteni, folyton előjön, kívülről láttam beteg szívemet, amint elveszetten pulzál a hálójában, ha nem ő, akkor én! Végül is valaki felesleges volt... Hogy kicsoda, nem is kérdés, de... De aki kitalált, gonoszul benne hagyott a történetében! (A pácban, igen!) S most fuldoklóm a fikcióban, a tényekben, mintha mégis a Ladoga-tóban, gyermekkoromban, amikor túl messzire úsztunk be Andrejjel és annyira elfáradtam, hogy tényleg fuldokolni kezdtem (erről vajon tud, aki kitalált?) s ha ő nem segít, akkor most bizonnyal ez a vers sem íródik meg, vége lesz, belefulladok, nyitott szememen halak lebegnek, folyondárok folynak körbe, moszatok, algák, rákok, csigák ideiglenes lakása leszek. 77
