Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 2. szám - Gazsó Dániel: Föld alatt s föld felett, Szelmencen zajlik az élet

Lehetséges, hogy a közelben lakók és dolgozók nem vették észre a föld alatti csempészjárat munkálatait? Hogyan buktak le, akik benne voltak? Volt, akit már felelősségre vontak? Kérdések, amelyekre, azt gondolhatjuk, hogy egy alig több mint kétszáz lelkes falucskában, egy évek óta visszajáró vendég könnyen kaphat válaszokat. De Kisszelmencen ez nem így van: ez Kárpátalja, az ukrán-szlovák határvidék. Itt generációk óta fejlesztik a kiskapuk megtalálásának végtelen technikáit, az egymást váltogató államhatalmi rendszereket kijátszva, a fennmaradás érdekében. Itt általános a Mátyás király-mesék főszereplőire jellemző agyafúrtság, mint amilyen Az okos leány is, aki teljesíti a király kérését és elmegy hozzá, de úgy, hogy megy is, meg nem is, köszön is, meg nem is, visz is ajándékot, meg nem is. Kárpátalján az emberek tökélyre fejlesztették ezt a képességüket, úgy tudnak valamiről, hogy ha kell, akkor nem tudnak róla.

2012. augusztus 16-án, csütörtöki napon, délután négy órakor váratlanul megérkeztek az SZBU emberei az ikerfalu ukrán oldalára, és meg sem álltak a 3-as számú portáig, ami a határtól harminc méterre, a kisszelmenci római katolikus templom irányába haladva, a jobb oldalon található. A tavalyi évben felhúztak erre a belhelyre egy kétemeletes házat, alig fél év alatt. Ebben az épületben nyílt meg az Európa nevű bolt 2011 decemberében. Az alsó szinten háztartási cikkeket, a felsőn menyasszonyi ruhákat árultak. Az építkezést én is láttam, ott voltam július végén, amikor a tartógerendákat a helyükre rakták. Akkor a helyi lakosok még azt sem tudták, hogy mi célból építkeznek ott. Egyesek azt mondták, panziót nyitnak benne az ukránok, mert azt hiszik, még mindig olyan sokan jönnek Szlovákiából. Mások éttermet láttak benne.

„Azt a boltot tavasszal kezdték el építeni, és télen már át is adták. A kamionok jöttek-mentek fél évig. Az építkezésen sokan dolgoztak, de nem idevalósiak voltak. Karácsonyra már meg is nyitották, a karácsonyfaégőket már ott vettem"- mondta Mitro Ambrus.

„Ekkora boltot építeni nem érte meg. Most alig jönnek, nagy a pangás, egyre rosszabb. Épp annyit keresünk, amennyit felélünk" - véleményezte Iván István.

„Én gálocsi vagyok. A felső szinten voltam eladó. A menyasszonyi ruhákat jól el tudtuk adni, mert odaát, Szlovákiában egy hétre kibérelni egy ruhát annyiba kerül, mint itt megvenni. Az alsó és a felső bolt tulajdonosai csak bérelték a helyiségeket, azok sem tudtak az alagútról. Mi meg csak a ház első részében jártunk, ahol a bolt van. Hátul az épület folytatódik, azt mondják, hogy ott találták meg az alagút bejáratát, de mi arra nem voltunk. Ott nem lakott senki, ott se ki-, se bemenni nem láttunk senkit" - emlékezett vissza Kovács Judit.

„Rengetegen jöttek! Kommandósok, álarcosok. Mindenki azt hitte, hogy ellenőrzés van. A szomszédokat kérdezgették, de látták, hogy senki nem tud semmit. Ha konkrétat nem tudsz, akkor hülyeséget rossz mondani, mert abból csak bajod lesz. Nem vittek be innen senkit. Nem tudjuk, hogy a bolt mikor nyit újra, vagy hogy egyáltalán betemették-e az alagutat. A tűzoltók ott álltak majd egy hétig az udvaron, mert el volt árasztva vízzel az alagút. Ezek után már nem tudni, mi lesz, lehet, hogy Szelmencen találnak egy műholdállomást, vagy egy rakétasilót"- számolt be a történtekről Tóth Anett.

86