Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 12. szám - Kolozsi Orsolya: Pontos, kerek kis világok

szete című könyve. Makkai kötete a formálódó népi mozgalom egyik alapműve is. Amint Ady költészete is ilyennek tekinthető ebben a radikális társadalmi fordulatot követelő, jobb- és baloldali gondolkodású fiatal értelmiségi körben. Az Ady-kultuszt ugyanis nemcsak a szociáldemokraták és a Nyugat körei ápolták, alakították, hanem az a fiatalság is, amelynek irodalmi ízlését, társadalomképét Ady radikalizmusa alakította. A Kosztolányi Ady-komplexuma csak egy lábjegyzetben említi az Ifjú szívekben élek. A magyarság hitvallása Ady Endre költészetének történelmi tanulságai mellett című kiadványt, pedig a beérett Ady- kultuszt ez jelzi. A Bartha Miklós Társaság Ady-esteket szervezett, s a társaság szellemi arculatát is Ady és Szabó Dezső formálta. Az 1928. március 18-20-i Ady-ünnepséget előkészítő felhívásban így fogalmaznak: „A bennünk élő ifjú Magyarországot akarjuk kibontani, azt a szellemiséget, mely Ady Endre halhatatlan költészetéből életrevaló súlyos tanácsokat merített. Meg kell szólaltatnunk azt a népi eszmét, mely a zárt középosztály öntudatot az ifjúságban a magyar munkás és paraszttömegekért való szociális felelősségérzetté olvasztja át és az új magyar öntudat gerincévé és faji mélységek talajos egészségévé teszi." így épül az új, a társadalomformáló tudat Adyra. Lehet persze, hogy Kosztolányi írástudatlanjai a kurzus neofitáiban keresendők, ám vitathatatlan a pamflet megállapításának igazsága, az 1920-as évek végére Ady már nem csak divat volt, hanem „vallás".

Veres András részletesen bemutatja a vitairatot, elemzi annak retorikai felépítettsé- gét, fordulatait: kimutatja az egyes szöveghelyek szépirodalmi előfordulását is. Elemzi Kosztolányi szövegének nyelvi megalkotottságát, az Ady-hívők messianisztikus rajongásának szellemes kritikáját adva. Valóban ebben a részben kísért Karinthy szelleme, de nem annyira az így írtok ti, mint inkább a Hát bizony János. Különösen ebben a részben: „Ámuldoztak azon, hogy mennyire valóra vált az a megrendítő jóslata, hogy egykor minden rosszul fog majd végződni. A csecsemő bölcsője mellett pedig akárki megjósolhatná, hogy az végül biztosan meghal és koporsóba kerül." (Karinthy rendkívül találó gúnyrajzai ugyancsak A Toliban jelentek meg 1929-ben.)

„Ha figyelmesen olvassuk a szöveget, világossá válik: Kosztolányit nem előítéletesség vezeti, hanem radikálisan eltérő világképe (és ennek belátása) gátolja meg abban, hogy érzelmileg azonosulni tudjon Ady költészetével" - írja Veres András, mintegy elhárítva a személyeskedés kicsinyességeit, az emberi irigység gyarlóságait. A pamflet valóban két világkép és két költészettípus szembenállásaként értelmezhető. Ebben Kosztolányi a politikumot, és az annak formát adó nyelvi eszközöket kárhoztatja leginkább. Ugyanakkor tény, Kosztolányi megfeledkezik arról, hogy az általa is hivatkozott Petőfi költészete elválaszthatatlan a közéletiségtől.

A Kosztolányi Ady-komplexuma rendkívül szórakoztató, lebilincselő olvasmány. Meglehet, szokatlan dicséret ez egy tudományos munka értékeléséhez, hisz gyakran a tudományosság a nehezen érthetőség szinonimája. A könyv műfaja - mint a címlapon olvasható - filológiai regény. Valóban, sokszereplős, szerteágazó történet bontakozik ki, amelyet a szerző jól követhetően rendez egybe, értelmezve-magyarázva a két költő nevezetes konfliktusát. Hatalmas mennyiségű adatot halmoz fel első és másodforrásokból. Újrafelfedez. Valószínűleg nem túlzás, hogy Veres András felfedezte magának Szabó Dezsőt (ezt mutatja a kötet megjelenése óta publikált Szabó Dezső-tanulmánya is). Szabó Dezső újra felfedezése rendkívül indokolt, hisz nézetei erősen hatottak a korszak számos alkotójára, gondolkodójára, Németh Lászlótól Erdei Ferencig. S ugyancsak az újrafelfedezés szándéka érezhető Kiss Ferenc Érett Kosztolányiiéinak gyakori hivatkozásában. Ennek is ideje lenne.

A kötet nemcsak a két főszereplő portréját rajzolja meg vitájuk kapcsán, hanem számos mellékszereplő, kortárs is megjelenik. írások, visszaemlékezések szólnak bátor, gerinces kiállásról és emberi gyengeségekről, bátortalanságról, kicsinyességről, hazug107