Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 12. szám - Mózes Huba: Kő kövön omlik: Metrumok, szövegrészek, belső arányok versépítő intertextualitása Kovács András Ferenc költeményeiben
akadályai számos helyen, köztük John Dos Passos Manhattan transfer című regényében, Charlie Chaplin Chaplin, a kivándorló című filmjében és Francis Ford Coppola nagyszabású maffiaeposzában, a Keresztapa-trilógiában is fontos szimbólumként bukkannak fel. A sziget Hunyady Sándornak is személyes élményként megtapasztalt közege, az amerikai tárgyú publicisztikák az örök számkivetett bolyongásának képét hasznosítják. Ellis Island vasajtói, falai és a kopár térség létformája közt bolyongó hőseinek tapasztalatai a szerző A hajó királynője című kisregényének poétikai megoldásai közé is beépülnek. Hunyady óceánjárón játszódó regényének válófélben lévő, egyik férfitól a másikhoz tartó hősnője a hajó mozgásban lévő, heterotopikus és átmeneti, rögzített helyekről leszakadó mikroterében a hontalanság, kivetettség, a gyarmatosítással összefüggésben létező hatalmi szcénák kategóriáit teremti meg és éli át. A kisregény, a románcos séma modern változataként nem elsősorban esztétikai minőségei miatt emelhető ki a Hunyady-oeuvre szöveghalmazából. A történet a gyér alapötlet és a sematikus jellemábrázolás ellenére a köztesség speciális helyszínének tematizálása miatt lehet érdekes az olvasónak. Nem véletlen, hogy az író monográfusa, Vécsei Irén a szöveg erényei közt a hősnő könyörtelen színekkel rajzolt portréját és a kis formákban magabiztosan mozgó Hunyady komplex valóságábrázolásának pillanatait hangsúlyozza.12 A regény a főszereplő, Isabella Haxton terekért folytatott harcának, a helyet birtokolni vágyó hős többszintű mozgásának története, egy olyan utazásé, amelyben a szereplő végül saját teremtett világával, a hajóval is azonossá válik. A hely férfiállományát meghódítva az egész világot birtokolni akarja, uralma végpontjaként a megtorpedózott, elsüllyedő járműben rekedve és megfulladva hatalmi játszmái terepével is eggyé válik. A gyarmatosítás aurája a regény első sorait is körüllengi, azt, hogy maga a főszereplő lesz a hódítás tárgya, a külsejét leíró részletek is előlegezik. A szöveg felütése a koloniális diskurzus egyik ismert axiómájának értelmezési horizontjába is könnyen beilleszthető. Eszerint a mindenkori hódítás nemcsak a terület, hanem a testek gyarmatosításának története is, ezt megfontolva nem véletlen, hogy Mrs. Haxton testét az elbeszélő egy ilyen, érintetlenségében is domesztikáltnak ható tájhoz, felfedezésre váró térséghez hasonlítja: „Mrs. Isabella Haxton szépsége olyan volt, mint mikor egy vadregényes táj egyúttal nagyon kulturált."13 * Nem meglepő az sem, hogy a hajó éttermének központi freskója éppen Amerika meghódítását ábrázolja, a festmény a szöveg szintjeit átható kolonializációt a luxushajó ebédlőjének hatalmat és félelmet keltő, osztatlanságában is nyomasztó terében tematizálja. „A plafonon és a falakon hatalmas freskók, amelyek Amerika meghódításának történetét ábrázolták. Áradt a festményekről a hódítók büszkesége és a meghódítottak földön csúszó alázata."1,1 A főszereplő és a hajó azonosítása a regény fokozatosan formálódó szituációja, a hódítás, bekebelezés, és az ezzel összefüggésben reprezentálódó nesztelen, észrevétlen mozgás hangulatának fázisaiban az elbeszélő hősére a „tigris", a „párduc" és a „húsevő növény"15 kifejezéseket is használja.16 Ebben a rendszerben természetes, hogy Mrs. Haxton választott színpadát, a Gloworm óceánjárót szereplőjéhez hasonlóan a birtoklás képei jellemzik legjobban: „Táplálkozását befejezte. Rengeteg fagyasztott hús, vaj, ital, kávé, konzervfőzelék és nyers gyümölcs tűnt el gyomrában. "17 Az élőlényként, hatalmas 12 13 14 15 16 17 Vécsei, i. m., 144. Hunyady Sándor, A hajó királynője = H. S. A hajó... i. m., 109. Uo„ 131. Uo., 163., 166., 182. Uo., 163. Uo., 120. 85
