Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 12. szám - Mózes Huba: Kő kövön omlik: Metrumok, szövegrészek, belső arányok versépítő intertextualitása Kovács András Ferenc költeményeiben
monstre szörnyként ábrázolt hajó a közép-kelet-európai irodalmi modernség vasútjának hasonló jelentéskörét is felidézi, hely és szubjektum kölcsönös egymásra hatása a szóban forgó kisregénynek a szükségesnél talán nagyobb alapossággal hangsúlyozott iránya. A hajó királynője terei a Hunyady-életmű vasúti történeteihez (Katasztrófa; Vasúti katasztrófa; Első, második, harmadik; Hálókocsin) vagy a szerzői oeuvre egyik legismertebb, az otthonos kolozsvári közegben játszódó darabjához (Bakaruhában) hasonló, a találkozást és az elkülönülést egyszerre megvalósító térségekként működnek. A regény teátrális helyei lépésről lépésre mutatják meg magukat, a különböző társadalmi osztályok különböző szinteken való elhelyezése a kirajzás és a hódítás expanzív atmoszférájú terepén az egyenlőtlenségek direkt és hangsúlyos ábrázolásának szimbóluma. Isabella a hajó helyeit térképészként felmérő idegen, aki az embereket, elsősorban a férfiakat mint a tekintet szabadságát korlátozó, ám mégis biztonságot adó térelválasztó elemeket gondolja el: „Mrs. Haxton tekintete úgy járt összevissza, mint a gyík. Szeme egy pillanatra ránézett az öreg úrra, aki afódélzeten olyan pimaszul megnézte. Villant egyet feléje, majd tovább cikázott. "18 A hősnő a térképész adatfelvevő módszereivel és szókészletével bír, a helyeket egzaktul és egyezményes jelekkel leíró, azok geometrizálására törekvő adatfelvevőként halad a luxushajó szintjei, helyiségei és promenádjai között. Cikázó tekintete, a jelenségeket lajstromozó attitűdje nemcsak Jeremy Bentham és Michel Foucault modelljeiből lehet ismerős forma. Giambattista della Porta a 16. században született Magia Naturális című, látással és képalkotással is foglalkozó munkájában ezt a tapasztalatszerzésen alapuló irányító magatartást a természeti jelenségeket megfigyelni vágyó experimentális szemlélet fő jegyei között említi.19 Ám a Gloworm sétaterei és enteriőrjei a Borisz Uszpenszkij által folyamatos áttekintésnek nevezett módszer segítségével is megnyílhatnak a tekintet számára.20 A látvány érzékelése és a szem haladási iránya a kávéházban és a kávéházról születő, a teret áttekintő, azt feldarabolva domesztikáló szépirodalom narratívájának is karakteres jegye, jellemző darabjai Hunyady pályáján is megtalálhatók (Szűrve, habbal...) A hősnő stratégiája valóban a gyarmatosítóé, a terek és férfiak meghódításához, a fokozatos vagy erőszakos beljebb haladáshoz ennek megfelelően valódi térképet használ, mint: „Elébe tették az étterem térképét, amelybe bele voltak rajzolva az összes asztalok."21 A helyek otthonossá tételével kapcsolatos víziói és metaforái ebben a tekintetben nem különböznek a Hunyady-oeuvre társadalmi nyilvánosság helyszíneivel kapcsolatos egyéb megfogalmazásaitól. Zygmunt Bauman plasztikus és nehezen vitatható megfogalmazásában a meghódítandó tér mérhetősége és átláthatósága birtokbavételének alapja22, fokozottan igaz ez egy olyan helyre, mint a hajó, amelyet éppen a térből való kiszakítása tesz zárttá, megfigyelhe- tővé. Foucault hasonlóan sokszor idézett észrevétele szerint a hajó a tér olyan úszó darabja, olyan hely nélküli hely, amely a saját életét éli, rázárul önmagára, de ki is teszi magát a tenger végtelenjének.23 Az önmagába zártság miatt azonban ez a tér megtisztított24, a 18 Uo„ 132. 19 A Magia naturális struktúráját idézi Jonathan Crary, A megfigyelő módszerei: Látás és modernitás a 19. században, ford.: Lukács Ágnes. Bp., Osiris, 1999, 53. 20 Borisz Andrejevics Uszpenszkij, A kompozíció poétikája: A művészi szöveg szerkezete és a kompozíciós formák tipológiája, ford.: Molnár István, Bp., Európa, 1984,101. 21 Hunyady, A hajó... i. m., 131. 22 Zygmunt Bauman, Liquid modernity, Oxford, Polity Press, 2001, 59. 23 Michel Foucault, Eltérő terek, ford.: Sutyák Tibor = M. F., Nyelv a végtelenhez. Tanulmányok, előadások, beszélgetések, Debrecen, Latin betűk, 2000,155. 24 Bauman, i. m., 99. 86
