Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 11. szám - KILENCVEN ÉVE SZÜLETETT KORMOS ISTVÁN - Bencsik Orsolya: Egy felszakadó hang, egy kiáltás nyomában: Az odú feltérképezése Jónás Tamás Cigányidők című kötetében
rának a szerzővel való azonosítása, vagy épp a pszichologizálás. De egyáltalán nem fontos, hogy Jónás Tamás autobiografikus prózát vagy traumasorozatot ír-e, sőt az ezzel való foglalatosság eltávolít a szöveg megtapasztalásától, az odú pontos leírásától. A pszichoanalitikus vizsgálódás („amely önmagát a jelölő, a metafora és a szójáték mesterének tartja"2i) működésmódját tekintve a többségi, hivatalos nyelvvel azonos, így egy ilyenfajta olvasat (de eleve az olvasat megadása) fundamentumában (burjánzásában, változásában, leendésében) érti félre a Cigányidőket: a többségi, az elnyomó bekebelezi az elnyomottat, önmaga hatalmi rendjét rákényszeríti a kisebbségire. Jónás Tamás „előbb kifejez, csak utána lát és gondol át"24 25. A Cigányidők egy olyan „kifejezés- gép”26 terméke, mely szemben a többségi/intézményesített/nagy irodalom eljárásával, nem a tartalomformából jut el a kifejezésformáig, nem végiggondol, nem határozza meg előre a tartalomhoz és formához illő kifejezésformát, hanem rögtön kifejez, és ez a kifejezés bomlasztja magát a formát, megváltoztatja, új vonalakat, új elágazásokat hozva létre. De ezzel együtt az új térben, a megváltoztatott „dolgok rendjében" a már meglevő, korábbi tartalmat is újjáépíti.27 Éppen ezért hibás többek között az autobiografikus olvasat is, hiszen a referencialitás elve nem zárójelezi az értelmet, csak kategóriákkal dolgozik, nem tud mit kezdeni a deterritorizációval, süket a kiáltás szintaxisára, noha ez, még akkor is, mikor már beáll a csend, továbbra is létezik.28 A Cigányidők aláássa a nyelvet és „józan forradalmi vonal mentén elfolyatjja] azt"29. Böjtölés30, a foghíjas száj - a második elbeszélésben kétszer is előforduló kép, a hiányzó fogak ellenére is szép női száj - deterritorizációja. A Forrás című elbeszélésben megjelenő idegen, szegény, szökött koncsorgók belépése a többségi, intézményesített irodalomba, ennek a literatúrának és rendjének bomlasztása, átváltoztatása. Olyan politikai program, mely mindenféle ideológiától mentesen átrendezi a hatalmi viszonyokat, és mely többek között megszólaltatja, meri beszéltetni a Tusi-féle peremre szorultakat is (pl. „Viszt. BS,y°góst- ”31/ vagy „Forrst. Ott bugygott visz. ”32). „Azt hiszem, a lényeg ennyi, még ha rosszul is adtam elő. "33 - mondja az énelbeszélő a második elbeszélésben a világ keletkezéséről szóló értekezése kapcsán. Ez a kiszólás, a rossz előadás, talán az odú valódi, legbiztosabb bejárata. Jónás Tamás első kötetével kemény földbe vájt, göcsörtös, hibás gödrével hatalmas intenzitással, szétfeszítő erővel tör be az intézményesített irodalomba, felszakadó hangja egy kisebbségi, egy idegen (nomád, bevándorló, cigány)34 véget nem érő kiáltása. 24 I. m., 56. 25 Deleuze - Guattari, i. m., 57. 26 Deleuze és Guattari fogalma, uo. 27 Uo. 28 Ehhez érdemes hozzávenni a Kafka-könyv 4. lábjegyzetében olvasható kafkai idézetet: „Felkiáltottam, csak azért, hogy a kiáltást halljam, amelyre nem jön válasz, s amelynek kiáltáserejét sem veszi el semmi, amely tehát egyensúly nélkül felszáll, és nem szűnhet meg, ha elnémul, akkor sem..." [E 39] - Deleuze - Guattari, i. m., 13. 29 I. m., 40. 30 Vö. Uo. - „Beszélni, vagy még inkább írni annyit tesz, mint böjtölni." 31 Jónás, i. m. = http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek/ciganyok/ ciganyidok/ (A forrás megtekintésének ideje: 2013. 05. 30.) 32 Uo. 33 Jónás, i. m. = http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek/ciganyok/ ciganyidok/ (A forrás megtekintésének ideje: 2013. 05. 30.) 34 Vö. Deleuze - Guattari, i. m., 40. - „saját nyelvének nomádja, bevándorlója, cigánya". 113
