Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 11. szám - KILENCVEN ÉVE SZÜLETETT KORMOS ISTVÁN - Vasy Géza: Az égig érő fa: Kormos István pályaképéhez
került a kezébe ez a szöveg, de inkább arra gondolok, hogy az angyalok és Szent Péter emlegetését nem tartotta igazán időszerűnek a magát szinte forradalmárnak gondoló fiatal, aki az 1943 októberében megjelent Nincstelen János éneke... című versének második változatát Mit is akart Dózsa? címmel írta át. Ebből lett 1971-re a Karcos torokkal. Vagyis ennek a pályakezdő szövegnek is három változatát ismerhetjük. (Erről a Műhely 1993. 5. számában írtam.) De volt a Sztár lapjain még egy szöveg, amelynek nincsenek későbbi változatai, tehát a költő nem tartotta megmenthetőnek a verscsírát sem. Igaza volt. A nyár és az ősz egymásutánja ősi költői toposz, slágerekben ugyanúgy lehet vele találkozni, mint Ady Endre híres versében. Talán ez utóbbi is adhatott példát a költőtanoncnak. Ügyetlenség az is, hogy még szinte nyár van, de az ősz léptei már ropognak a bús avarban. Érdekesség, hogy mint az előző versben, itt is meglehetősen soká érkezik meg a válasz a rímhívó szavakra, ám az első versszak ügyetlen ragrímét a másodikban egy érdekes rímpár követi. A harmadik szakaszban viszont zavaros a sárga csősz megjelenése, rímkényszer érződik benne. Nyár és Ősz A Nyár az Ősszel ma kacagva táncolt és aranykupából ittak, ittak... a Nyár az Őszre az Ősz a Nyárra; egymás egészségére koccintottak. A Nyár nagybúsan búcsúzott és szétnézett az őszülő tájon. Sírva még megrázta az Ősz kezét, utána eltűnt, mint egy elvesző lábnyom. A fasoron ballagva sétál a lombokat lopkodó Ősz. Léptei ropognak a bús avarban könnyű sóhajban és beállít a sárga csősz. Irodalmi ösztöndíj Kormos Istvánnak három, Szabó Lőrinchez írott levelét is csak a monográfia megírása után ismertem meg. Ezeket közzétettem a Műhely 2003. évi 6. számában. Az első levél 1944. augusztus elsején keletkezett, s a nem ismert versküldemény mellett bemutatkozás. Több új adat szerepel benne, s annak a későbbi állításnak a megerősítése is, hogy húszévesen kezdett verset írni, s egy év alatt írt ötven verset. Itt olvashatjuk a következőt is: „Ősszel kaptam az Irodalompártoló Társaságtól ezer pengőt, összevásároltam a felén egy zsákravaló könyvet. Szeretnék sokat tanulni és sok jót írni még 72
