Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 11. szám - Pollágh Péter: Dundi muzsika; Mindenki legyen jó

Kisasszony-koszton tartalak, ígérem, tányérsapkában, csíkos váll-lapban jelentek neked, de csak ha elhiszed.

Este van, alusznak már az ember-haramiák.

33 is elmúltam, esteledik bennem a harag.

A könyveket szeretem, ők még gerincesek. Bolondjuk vagyok. Várok egy hosszú viszlátot, hogy egyszer ellapozzanak, elengedjenek, s csillagok fehér mesze öntse le testemet.

Aztán legyen reggel, keljek ki, mint a virág. Hozzak komolytalan, apró, szép teát, el- törhetetlent, mellé kristályos gyereksziklát, mokkaformát. Csészealjak kelljenek hozzá, és játéktavak, csúszdaszerű kanalak, jó tók.

Ugorjak fejest a reggel völgyébe.

Nem vagy valós: súgjam a füledbe.

Képzelt személy vagy, való nekem.

Fújjon a szél. Mindenki legyen jó: hangosan ennyit mondjak, tölgyfás hangon, mással ne gondoljak.