Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 10. szám - A virágos művésznő: Geszler Mária Garzuly arcképe

fémre, műanyagokra. Képi, digitális világban élünk, manapság az információk legfőbb hordozói a vizuális felületek. Fantasztikus technikai lehetőségek állnak előttünk, amíg a szó sorvad, a zene harsog, addig a kép beborít mindent.- Honnan merítesz mindig új ihletet?- Honnan merítek ihletet? Erre a kérdésedre nem tudok válaszolni, mert ez nagyon intim folyamat. Ez a titok.- Mennyi időt vesz igénybe egy-egy alkotás elkészítése?- Nem lehet idővel mérni, mert egy többfázisú munkafolyamatról beszélünk. Van egy olyan része, amit megihletődésként definiálhatnánk, meglátok valamit és megfog. Ezek után a gondolat érlelődik bennem, hogyan tudnám kivitelezni, technikailag mi lenne a legideálisabb módszer a megvalósítására, végül pedig, ha mindez összeállt egy tervvé, akkor jön a megvalósítás, vagyis a gyakorlati rész. Néha 2-3 évig tart ez a folyamat, de előfordul olyan, hogy 10 év is kevés valamilyen alkotói elképzelés megvalósításához.

Mindenesetre az alkotás mint tevékenység egy állandó belső kaland, mert a külvilág és a lelki rezdülések párbajából születik valami, ami kifejezi a művész aktuális véleményét a világról.- Mint művésznek milyen a kapcsolatod az alkotásaiddal?- Nekem kell, hogy kapcsolatom legyen velük? Ez kívülálló személyt feltételez, nézőt, befogadót, társat.- Mi az életfilozófiád?- „A csillagos ég felettem, az erkölcsi törvény bennem." (E. Kant)- Már közel ötven éve alkotsz, mikor volt a legnehezebb a művészek helyzete? Össze lehet hasonlítani a jelent a múlttal ilyen szempontból?- Azt gondolom, hogy művészként élni mindig is nehéz volt, és nem is fog ez változni, mert az alkotó emberek nagyon szélsőséges keretek közt mozognak, fent és lent, örömteli és fájdalmas életérzésekkel vannak teli, másféle világlátásuknak köszönhetően. Mindegy, hogy alkotó emberként milyen rendszerben élsz, ha őszinte és jó akarsz lenni, mindig lesznek, akik ebben gátolni próbálnak.- Te magad hogyan próbálod elviselhetőbbé tenni az imént említett mindennapi nehézségeket? Vannak bevett módszereid?- Zenét hallgatok, sokat olvasok, ha kell, félreállok, vagy éppen rózsákat metszek.- Tanárként mit tartasz fontosnak átadni a felnövekvő generációnak, a tőled tanulni vágyóknak?- Nagyon szeretek tanítani, érdekel az a személy, aki előttem áll, ha fiatal, ha idős. Szeretném gyorsan megfejteni egyéniségét, képességeit, kifigyelni azt, hogy hol tudnám „elkapni", és hogyan tudnám segíteni a tanulásban. Úgy gondolom, néha erősen befolyásolom a növendékeimet, amit hibának tekintek. Amikor ezt észreveszem magamon, visszakozom, újra indítok, javítok, jobban koncentrálok a szemben álló elképzeléseire.

Sajátos látásmódot kell kialakítania minden alkotni vágyó embernek önmagában, amely abban áll, hogy tudják: a látványt az anyagba önteni nemcsak technikai ismeretet takar, hanem bizonyos látásmódot is. Arra próbálom ösztönözni a diákjaimat,

109