Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 10. szám - Novák László Ferenc: Pálinka vagy égettbor?
Az égetett szeszes ital készítése, pálinkafőzés során gyengébb szeszfokú ital is készült, a vodka. A finomítás során belőle készül a nagyobb szeszfokú pálinka. A XIX. század elején számos adat található erre vonatkozóan. Nagykőrösön, amikor az 1802-ben elhalálozott Gál Gergely ingóságait vették lajstromba, akkor az akolban lévő pálinkafőzőben a kis pálinkáshordó - melyben 8 icce pálinkát találtak - mellett összeírtak egy „Korsó"-t is, amelyben „Votka" volt található. Tömösközy János aklában a pálinkafőzés kellékei között „egy 1 akós votkás hordó" is összeírásra került 1823-ban.138 Tehát az égetett szeszes italt már nem „égettbor"-nak, hanem „pálinká"-nak, „votká"- nak nevezték Nagykőrösön - de Kecskeméten is - a XVIII. században. A főzésével zsidók is foglalkoztak üzletszerűen. Abonyból és Tápiószeléről is jöttek ide vállalkozásukkal. Például „Ábrahám Jákob Szelei 'Sidó" itt való pálinka főző kazánnya" után fizetett adót Nagykőrös városának 1802. december 1-jén. Rothbaum Sámuel Páhán János házában lakott, s köztük támadt viszálykodás 1837-ben: Rothbaum sérelmezte, mivel „Contractus szerént kötelezett fél pinczéből borait ki szorította 's azok meg fagytak - úgy szinte a' köz megegyezéssel sőtt előre meg állapított alku mellett be állított Pálinka főző Csatornáit kész akarva több ízbe le szaggatta nékie tetemes kárt okozott, 's ezen kívül feleségét hol maga Páhán János, hol annak fija és felesége meg rángatták, kurvázták s.a.t.". Páhán János tagadta a vádakat, s utalt arra, hogy a „háznak pálinka főzővé lett változtatásával okozott károk megtérítésére" még a múlt esztendőben kötelezte a magisztrátus Rothbaum Sámuelt. O a pince egy részét a „folyamadó jelenlétében, és meg nyugvással rekesztvén azt által is adta", ugyanakkor elhárította magáról a bor megfagyása miatti vádat, mondván ,,a' borok pedig már fagyottan és tsak pálinkának vétetvén nem a' folyamodóé hanem más Zsidóéi voltak - kiknek a' folyamodó tsak számadója volt". A városi hatóság megbékélésre szólította az egymással viszálykodó feleket.139 Összegzésképpen hangsúlyozni szükséges, hogy a magyar nemzeti karakter vonatkozásában igen fontos tömény, égetett szeszes ital eredetileg - a legkorábbi előfordulása vonatkozásában - az égetettbor volt. Neve is jelzi, hogy borból, illetve boralapanyagból főzték, pontosabban „égették". Nagykőrösön a XVII. századból igazolható az égettbor megléte, azonban a XVIII. század folyamán átvette szerepét a pálinka néven megnevezett szeszes ital, amely szintén égetett szeszes ital (a cefrét üstben főzik, s lepárolják, magas fokú szesszé finomítják). Nagykőrösön is a bor mellett gyümölcsből készített cefre szolgál a pálinka alapanyagául. A szőlőben, gyümölcsben szegényebb hegyvidékekkel ellentétben, Nagykőrösön, s általában az alföldi tájakon a gabonából főzött, eredetileg is pálinkának nevezett szeszes ital (vodka) nem honosodott meg. A pálinka - jóllehet megtalálható más szomszéd népeknél is, mint a románok szilvából főzött cujkája, a szerbek slivovicá]a - magyar nemzeti itallá vált, annak specifikus nemzeti jelleggel bíró kulturális szimbólumává nemesedett. Karakterét a magas szeszfok, valamint a különböző gyümölcsök által meghatározott íz határozzák meg. Mindezek függvényében, mint valóban igazi magyar nemzeti sajátosságot, az égett- bort ,yino Cremato"-t, „Vinum Crematum"-ot fel kellene támasztani a feledés homályából, hiszen ez a borból, boralapanyagokból főzött, égetett, finomított szeszes ital válhat igazi hungarikummá, a szláv eredetű pálinka megnevezés mellett erősítve, hangsúlyozva a magyar régmúltra visszavezethető nemzeti sajátosságokat a táplálkozási, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó élvezeti kultúrában.140 138 Novák, 1994. 533. 139 Novák, 2002. 62-63. 140 Itt szükséges utalnunk arra, hogy napjainkban az egyik legkeresettebb, különlegességnek számító szeszesital a palackozott tokaji „aszútörköly pálinka", amely a régiségét tekintve, eredeti nevén, 100
