Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 10. szám - Novák László Ferenc: Pálinka vagy égettbor?

A nagy mennyiségű tömény égetett szesz fogyasztásának okát a háborús viszonyokban is kereshetjük, hiszen a Rákóczi-szabadságharc idején számos hadinép fordult meg Nagykőrös városában. II. Rákóczi Ferenc fejedelem utasítására az egész város népe három alkalommal menekülésre kényszerült, egészen Tokajig jutottak el.94 Bizonyára az őrség visszamaradt, így nem pusztult el a város, még a pincében őrzött égetett szeszes ital sem. „Második futasunkk' alkalmatosságával helben hagyott Hordobul hozott Gémes István [a kocsmáros - NLF] Tall. 84. Éget bor árrát Tall. 43. Pálinka arrát Tall. 51 p. 20.". - jegyezte fel a számadó. Tehát a pincében egyaránt volt „égettbor" és „pálinka". A pálinka nem borseprűből, hanem - mint a későbbi időben - gyümölcscefréből vagy erjesztett gabonából készült, s ezért könyvelték el külön a belőlük származó hasznot.

A pálinkát nem csupán a város főzette, hanem fel is vásárolta. Ugyancsak 1706-ban „Pálinkás hordót" vásároltak 20 polturáért. „Hat akó Palinkat Tall. 62. P. 40.", „Mense Aug. 1706. N. V. Pataki Gáspár űrtől Két hordo Pálinkát 6 akost Tall. 57. P. 30." A vásárolt pálinka jelentős mennyiségű volt (közel 7 hektoliternek felelt meg).95 1707-ben a kereskedő Tatár Andrástól hetedfél akó (kb. 3,6 hl) „Palinkat Tall. 127. P. 30." vásároltak, a továbbiakban szintén nagyobb mennyiséget: „Palinkat vettem Tall 152. p. 20.", „Palinkat 4 A[kó]. 2 Vi fért Tall 196 polt 4." - regisztrálták. A körösi mellett Gömörből származó italt is felvásárolt a város. „Négy akó Palinkat a Rimaszombatiaktul" vett a számadó bíró 256 tallér összegben.96

Ha szükség volt rá, vendéglátás miatt, akkor a piacról is hozattak kisebb mennyiségű pálinkát a város konyhájára, így például 1705-ben: „Palinkat Nyulat" vásároltak 14 polturáért, „két hordókat egetborjnajk" 30 polturáért97, 1709-ben „Safránt .s. Palinkat Tall 8 P.22/2", „Palinkat 25 ittzet Tall 6. p 40.", valamint „Három ako .s egy frt egetbort Tall 40", haszonnal történő értékesítésre. Az italmérőket a város fizette: „Halasinénak Pálinka árulásáért adtunk Tall 2." - ugyancsak 1709-ben.98 Halasi Miklósné is a kofák közé tartozott. Korábban, 1705 májusától 1706 áprilisáig, 216 icce (kb. 2 hl) égettbort árusított ki a város megbízásából. Ebből 114 tallér 51 poltura haszna származott a városnak, továbbá „Vévén 35 Ittze Palinkat tiz tiz Polt Itczejét jött haszon Tall. 5. P 50.". Regisztrálták a számadáskönyvben.99

Az égettbor név még előfordul, de a pálinka évek múltán egyedülálló nevű égetett szeszes itallá vált Nagykőrösön is. Például 1720-ban „Egetborert" 116 forint 96 Vi dénárt fizettek, a kocsma összesen („Educily et Vini Cremati") 478 forint 80 Vi dénár hasznot hozott a városnak.100 „A' Palinkabul, és Égetborbul való Jövedelemnek Continuatioja Die

23. Mens' DecembT 1741" már égettbor nevű szeszes italét nem, csak egyöntetűen pálinkaértékesítést regisztráltak. Például december 23-án „Innen az Váras Házátul Ittze számra el hordott Pálinkábul percipialtam f. 6" - dokumentálja a számadó bíró.101 Hogy valójában borseprőből főzetett a város égetett szeszes italt, bizonyítja a város számadása 1741-ből. Elszámoltatták a kocsmárosokat a borértékesítésről. November 13-án az egyik csapiáros,

94 Novák, 1994; Vö. Galgóczy, 1896.

95 PML NkV SZK 1706/07 (1705/09.) 92,100-101., 105. pag.

96 PML NkV SZK 1707/08. (1705/09.) 139-140. pag.

97 PML NkV SZK 1705/06. (1705/09.) 38. pag.

98 PML NkV SZK 1709/10. (1705/09.) 217., 219-221. pag.

99 PML NkV SZK 1705/06. (1705/09.) 58-59. pag.

100 PML NkV SZK 1720/21. 34-35. pag.

101 PML NkV SZK 1741/42.

94