Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 10. szám - Kántor Lajos: F – elszámolás
múak. Huszonöt-harminc tanulót még „be tudok kebelezni", magammal tudok rántani, ennyit még képes vagyok, igaz, teljes energiabedobással, a kíváncsiság egy bizonyos szintjén tartani. Ha többen vannak, elveszek közöttük, elvesztem magabiztosságomat, pár gyerek kiesik a látókörömből. De nagyon jó érzés kézen fogva vezetni őket, együtt kalandozni egy olyan világban, ami szinte meseszerű szövődményeken keresztül vezet el a tudás birodalmába. Most áradozom magának valami olyasmiről, amit lehet, Ön nem tart nagy értéknek, de akkor, amikor az embernek nem nyújt más elégtételt, akkor ennek is tud nagyon örvendeni! Valami, amiről annyit beszéltem már: nagyon furcsa érzés, hogy a harminc- valahány idősebb-fiatalabb kolléga közül még egyetlen emberen láttam, hogy ujjongva, boldogan reagálta le az első találkozását a diákokkal. A többiben a rutin, a múlt év végén érezhető fáradtság, unalom látszott. Ma ami szenzációs volt a kis ötödikesekkel, hogy éreztem, rám tapadnak, s egy kis mesével, játékkal, jókedvvel világokat lehetne borogatni velük. Sosem cselekednének természetük ellen, ha kissé szabadabban mozoghatnának. Képzeljen el egy ilyen helyzetet, amikor mesélek nekik arról, hogy a történelemórákon hatalmasakat fogunk utazni, térben, időben egy időgép segítségével, amit még nem fedeztek fel. A kölykök egy része azonnal „rám állt", hogy csináljuk meg mi ezt az időgépet. Védekezz, ha tudsz! Persze megígértem, hogy beszélek a fizikatanárral... Tudja-e maga, uram, milyen szép ez a gyereki világ? 70. Két kegyetlen dolgot tudtam meg. Az egyik, hogy honnan jött össze a három román osztály ötödikes szinten. Meggyőző munka eredménye, amit a beiratkozásnál végeztek a kollégáink, élükön az aligazgatónővel. S a másik: a hatalmas leépítés a vállalatokban mire megy ki. Állítólag egész családok kaptak áthelyezési papírt más megyékbe, azzal a megjegyzéssel, hogy itt a megyében sehol nem kapnak állást. így, ha létezni akarnak, kénytelenek áttelepedni. S a helyükre, állítólag, más megyékből hoznak munkásokat, családostul. Mit szól hozzá, jó uram? 71. (Levélfogalmazvány a cetlihalomból, egy színházi cikk vázlatának túloldalán) Tisztelt Fazekas Elvtárs! Apai és írói minőségemben egyaránt mélységes aggodalommal töltenek el az iskolai átszervezésre vonatkozó konkrét intézkedések, amelyeknek itt, Kolozsvárt tanúi vagyunk, de amelyekhez hasonló problémák tudomásom szerint más erdélyi városokban is felvetődtek. Kötelességemnek érzem Ön által a párt vezetőségének figyelmét felhívni arra a veszélyre, amely a bejelentett tervek végrehajtása esetén a szocialista nemzetiségpolitikát súlyosan sértené. A kolozsvári 11. számú Líceum és a Brassai Líceum tervezett egyesítése két olyan művelődési intézmény sok évszázados hagyományát szakítaná meg, melyek a város s az egész ország 56
