Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 9. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT KÁLNOKY LÁSZLÓ - Kovács Krisztina: "Fiatalkori arckép távolról" : (Grezsa Ferenc indulásáról)
csolat felfejtése is helyet kapott. Közülük a Máramaros, a Máramarosmegye és a Tiszavidék voltak azok, amelyekkel a költő kapcsolatba került, a társaságok, szerveződések közül a Tanügyi Körben és a Szilágyi Körben szerepelt. Grezsa cikke saját definíciója szerint csupán a szerzői biográfia vázlata volt, amely azonban a fiatal költő világnézetének alaprétegeire, bonyolultságára és ellentmondásosságaira is nagy figyelmet fordított. A megrendült egészsége és szellemi otthontalansága miatt öngyilkosságot megkísérlő költő kórképének felrajzolása ebben a struktúrában ugyanúgy helyet kap, mint a Budapestre visszatérő, a Gauguin-tárlatot megnéző, és annak motívumait lírájába (1. Primitíva) építő, vagy a Kosztolányival Szegedet és környékét járó, a népi vallásosság archaizmusa és szinkretizmusa iránt erősen érdeklődő ifjú tudós-tanár élményei.8 Grezsa Ferenc pályáján az első nagy tanulmány után elsősorban rövidebb, adatközlő jellegű írások következtek (Egy Juhász vers története, Juhász Gyula publicisztikájából, Juhász Gyula - a szocialista újságíró, Juhász Gyula pedagógiai nézetei, A teljes Juhász Gyula, Támadások Juhász Gyula ellen a Horthy-korszakban). A szintetizáló jellegű összefoglalások és adatközlések sem maradtak el (Juhász Gyula az ellenforradalom világában, írások Juhász Gyuláról: Bibliográfia, Juhász Gyula: Pályakép), utóbbiak már az időközben meginduló kritikai kiadás munkálatainak lenyomatai.9 Az Egy Juhász Gyula-vers története például mintaszerű, filológiai csemegét felszínre hozó közlemény, amely egy Juhász-költemény francia fordítása (Lovag Ádám Au Penseur de Rodin című műfordítása) kapcsán közli újra a kritikai kiadás munkálatai közben megkerült, sokáig elveszettnek hitt eredeti verset.10 11 Az alapos előkészítés és előtanulmányok után jelent meg 1964-ben, az Akadémiai Kiadónál a Grezsa Ferenc korai kutatói korszakát rendszerbe foglaló munka, a Juhász Gyula egyetemi évei. Ebben már az időközben zajló kritikai kiadási munkálatok (1. Juhász Gyula összes művei) eredményei, különösen a Grezsa által sajtó alá rendezett 5. és 6., korai publicisztikákat és prózákat tartalmazó kötet eredményei is felbukkantak. A Juhász Gyula egyetemi évei már nemcsak megkísérelte, hanem végre is hajtotta a költői arckép teljes és alapos megrajzolását, nem meglepő, hogy bevezető sorai is a portrékészítést hangsúlyozták, amikor a fiatal Juhász Gyula fényképét mint a gondolkodói karakter mentális jegyeinek reprezentálóját állították középpontba. A kötet szerzője a még képlékeny identitás követésének érzékeny feltárását tűzte ki megvalósítandó célként, amikor így fogalmazott: „Hiba lenne azonban épp legforrongóbb korszakában statikusan szemlélnünk a Juhász-portrét. "n Grezsa új munkája már központi problémaként kezelte azt az alkati jegyeket érintő szemléletet, amely későbbi kutatói korszakának, a Németh Lászlóval kapcsolatos vizsgálódásnak lesz majd jellemzője. A Juhász Gyula egyetemi évei a fiatal költő lelki alkatának alapjait és változásait is megkísérelte rögzíteni, annak néhány pszichológiai aspektusát is érintve, de amiben a legerősebb, az a már említett kapcsolati háló felvázolása volt. A költő indulásának, a líra hagyományaiban való elhelyezkedésének tárgyalása mellett a munka részletes korképet is nyújtott, és ebben helyezte el az irodalom intézményrendszereihez kapcsolódni vágyó költőt. E „nyomozó munkában" a létező vagy formálódó irodalmi társaságokkal, a Komjáthy Jenő Társasággal, a később ebből születő Holnappal való kapcsolatot kereső, számypróbálgató irodalmár képe tűnik a legfontosabbnak.12 Grezsa munkája a kritikai kiadás vonatkozó köteteinek jegyzetapparátusában már hozott anyagot immár 8 Uo., 358. 9 Gyuris György, Grezsa Ferenc munkássága: válogatott bibliográfia, 1992, Irodalomtörténeti Dolgozatok 203. Szeged, 1992. 10 Grezsa Ferenc, Egy Juhász-vers története, Irodalomtörténet, 1958/3-4. 471-472. 11 Grezsa Ferenc, Juhász Gyula egyetemi évei, Akadémiai, Bp., 1964, 6. 12 Uo., 58. 34
