Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 9. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT KÁLNOKY LÁSZLÓ - Kovács Krisztina: "Fiatalkori arckép távolról" : (Grezsa Ferenc indulásáról)
összefüggéseiben mutatta meg, miközben az egyetemi szemináriumi jegyzőkönyvek, publicisztikák, évkönyvek adatai alapján a „nyugatosok" kultikussá váló szellemi műhelye, a Négyesy-szemináriumok történetét is megírta, objektív, nem misztifikáló képet rajzolva azokról. A „stílusgyakorlatok" datálhatatlan emlékekből és rekonstruálható adatokból körvonalazódó atmoszférája, tematikája, menetrendje, ahogy a „bokrétások" körének szellemi hatása is a költő világnézeti fejlődésének a kötetben is kellően hangsúlyozott alappillérei.13 Grezsa Ferenc munkájának nagy erénye, hogy az egyetemi évek minden lényeges, világnézeti változásának mozzanatát igyekezett rögzíteni. Az egyetemi tanulmányait konzervatív nézetekkel kezdő, a hivatalos Magyarországban csalódó, a modern polgári kultúrát magába szívó, a világképét a népi-nemzeti hagyományokkal kiegészítő hallgató költészetének formálódását is ezek az alapok határozzák meg.14 A fiatal irodalomtörténész kötete amellett, hogy Juhász egyetemi oktatóinak, mestereinek lajstromát (Ponori Therewk Emil, Riedl Frigyes, Keszler József) is összeállította, a Kosztolányival való barátság fellazulására is releváns választ adott a levelezés akkor még kevésbé ismert adatainak közlésével.15 A filozófiai hatásokat (Bodnár Zsigmond hullámelmélete, Nietzsche gondolkodása) részletesen bemutató elemzés összegzésként eljutott az egyetlen eszmébe és műfajba-stí- lusba be nem skatulyázható költő szakaszolható, de szakaszaiban is izgalmasan változó lírai indulásának bemutatásához.16 A Juhász Gyula egyetemi évei a költői életmű kutatásának fontos szakirodalma lett, rendszerező megállapításainak, újdonságainak egy részét a kutatás új eredményei, a kritikai kiadás újabb kötetei sem írták felül. A korai publikációk nagy témája, a Nyugat korszakának és szerzőinek figyelemmel követése később, az egész kutatói pályát meghatározó Németh László-kutatás időszakában is megmaradt. A Nyugat szerzőivel foglalkozó tanulmányok sora nem szakadt meg, A vidéki költő című hosszabb, a Tiszatájban megjelent tanulmányában pedig húsz évvel később Juhász Gyula lokális identitása, a költészetében nagy szerepet játszó vidékiség problémája került előtérbe. Bár az indulás a modernség és a Nyugat témáihoz kapcsolódott, az 1960-as években, amikor Grezsa Ferenc már a Bethlen Gábor Gimnázium igazgatója volt, az irodalmi folyóiratbeli közlések is rendszeressé és gyakorivá váltak. Kritikáit, recenzióit, tanulmányait rendszeresen közölte a Tiszatáj, a Forrás, a Kortárs, az Új írás, az Iskolakultúra, és főszerkesztőként igazgatott ifjúsági lapja, a Kincskereső. Bár az 1975-ben kutatási témául, későbbi, 1979-es kandidátusi disszertációja tárgyául választott Németh László-életmű kitöltötte az utolsó két évtized alkotói időszakát17, folyóiratbeli közlései a legváltozatosabb témákban, számos alkotóról születtek. Többek között Berczeli A. Károly, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Benjámin László, Szepesi Attila, Csoóri Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Csorba Győző lírájáról, Diószegi András, Klaniczay Tibor, Illés Endre, Kenyeres Zoltán tanulmányköteteiről, Gál Gábor, Sőtér István, Vas István, Béládi Miklós kritikáiról. Az alkotói pálya későbbi éveiben egyre szaporodó publikációk, köztük a recenziók olykor túllépnek az egyszerű hírlapi, irodalmi kritika határain, néhány momentumukban is tükrözve szerzőjük kutatói hajlamát és professzióit. A Klaniczay Tibor kötetéről szóló ismertető például a tudós rendszeralkotó affinitásának eredményességét is kiemelte, nem 13 Uo., 25-26. 14 Uo., 63. 15 Uo., 60. 16 Uo., 80. 17 Cs. Varga István, Grezsa Ferenc emlékezetére = Tanári példaképeink voltak, Hommage a Grezsa Ferenc és Kiss Ferenc, Lakitelek, 2002, 25—40. 35
